“(…) Mondani akartam volna valami szar motivációs szöveget h miért nem jó az önpusztítás a szerelem miatt, de aztán rájöttem, hogy én is ezt csinálom, csak más formában. Te dobozonként szívod a cigit, én meg majdnem minden hétvégén részegre iszom magam, és idegenek karjaiban kötök ki. Szóval megkíméllek az üres, felületes szavaktól inkább.”

— jozanodok-a-csokodbol

Két idegen kik
titkos pillantásokkal
lopva egymást figyelik

S egy mázgás üvegen
- talán a medence tükrén -
összetelálkozik tekintetük.

Összefonódik akkor
halovány szemsugaruk
s talán úgy marad

Összekötve sorsuk
szemszavakkal írva
lent, a hegyvidék alatt.

És talán a végzet
fonala végérvényesen
összeköti e két kezet

Fuss, siess,
a medence partjára
új vendég érkezett!

Valamelyik nap vártam a buszra, ami szokásáhiz híven megint késett. De bár ne is jött volna. Megint látnom kellett téged

Csak te épp leszálltál a buszról, én pedig felszálltam rá

Már csak a hűlt helyed találtam, de még éreztem az illatod a levegőben.. Aztán leültem az ablak mellé, és végignéztem, ahogy elmész..

Fájt ezt látni. Tulajdonképpen így kerültük el egymást az életben is.. Már csak egy idegen vagy.

Apa

Egy házban élünk és mégis egy idegen

019.

Átnézel rajtam, mintha ott se lennék. Olyanok vagyunk mint két idegen. Ennél még az is jobb lenne ha szivatnánk egymást, legalább elmondhatnám hogy van köztünk egy minimális kapcsolat.