#kurvára fáj
Ahogy a napok telnek,egyre inkább érzem a hiányod.
~ karanténi gondolatok
198. Mindenkinek megvannak a maga demonjai de hogy pont oda szurjon ahol tudja, hogy a legjobban fáj…
“(…) Mondani akartam volna valami szar motivációs szöveget h miért nem jó az önpusztítás a szerelem miatt, de aztán rájöttem, hogy én is ezt csinálom, csak más formában. Te dobozonként szívod a cigit, én meg majdnem minden hétvégén részegre iszom magam, és idegenek karjaiban kötök ki. Szóval megkíméllek az üres, felületes szavaktól inkább.”
— jozanodok-a-csokodbol
Elfáradtam
Bármikor fájdalmat okoztál elviseltem, ha időbe is telt de feldolgoztam. Eddig tűrtem mindent, mindig. Azon voltam hogy helyrehozzam, de elfáradtam. Azt érzem, már nem megy.
Sajnálom, de nem megy.
“Tudom, hogy szeretsz titokban,
otthever a szíved a sarokban, ahol mindig sötét van.”
A kezemen maradt a fájdalom nyoma
Lehet nem kéne leragadnom sehol, de olyan vagyok mint egy rossz vonalkód. Hiába próbálod leszedni, mindig ott marad valahogyan.
Az érintésed hiánya. Kikészülök tőle.
Azt hittem barátok vagyunk. Közbe meg belém mártod a kést.
Ha valaki megkeseríti az életed, de mégis fájdalmat jelent elhagyni őt, akkor fogadd el a tényt; a legjobb döntés, ha elmész onnan. Összeszorított fogakkal, megtört szívvel, ezer könnyel és darabokra tört lélekkel, de menekülj. És higyj! Hidd el - de úgy igazán - hidd el, hogy idő kérdése, de ennél csak jobb lesz. Úgy igazán jobb! Boldogabb!
Lehet a tüzet a férfiak találták fel, de a nők jöttek rá hogy, hogyan kell vele játszani.
Az a szív, mely sokat szeret, sokat szenved.
Légy nyitott és megtudod hogy a szerelem nem valós..
Annyira nagyon szeretlek és annyira nagyon hálás vagyok neked amiért te az életemben vagy…. De…. Kibaszottul fáj! Nagyon fáj érted?
De addig lenyelek mindent, amíg csak tudom, mert szeretlek!
Imádkozz, hogy ne teljek meg mert akkor felkelek az asztaltól és lehet nem jövök vissza…
A szeretet jele az is, hogy feláldozod magad az Ő boldogságáért
És azokon estéken mikor nem tudod senkivel megbeszélni a problémáid akkor jössz rá hogy mennyire is magányos vagy.
Szakítás
Talán a világon az egyik legfájdalmasabb dolog. Az eleje a legnehezebb, az éjszakák, amikor egyedül vagy és nem tudsz másra gondolni, csak rá. Miközben végig sétálsz ott, ahol néhány hete még az ő kezét fogva sétáltál, viszza gondolni a rengeteg közösen megélt emlékre, a sok közös tervre, hogy majd közösen alapítotok családot, de ezek már sosem fognak valóra válni, hisz ő hagyott elmenni, hagyta, hogy a kapcsolatotok tönkremenjen.
kurvára fáj ;)
Annyi érzés kavarog még bennem veled kapcsolatban… Már 4 hónapja szakítottál velem. Még mindig nehéz nélküled… Még mindig szeretlek és még mindig hiányzol… Annyi kérdés van még bennem, de mind hiába. Próbáltam mindent megtenni érted, de ez neked nem volt elég. Úgy szerettelek ahogy csak tudtalak. Mindenemet odaadtam neked. Sokat bántottál, de hálás vagyok neked az együtt töltött időért. Megtanítottad hogyan kell szeretni és általad tapasztaltam meg először, hogy milyen igazán szeretve lenni. Még mindig sajnálom, hogy vége lett, mert teljes szívemből szerettelek. Sajnálom, hogy megváltoztál, elkallódtál és mész le a lejtőn a szakításunk óta… Remélem észbe kapsz és összeszeded magad. Bízom benne, hogy megbántad a döntésed és hiányzom legalább annyira, mint amennyire Te hiányzol nekem. Gáz vagy nem gáz, de szeretlek és a szívem mélyén valahol örökre szeretni is foglak.
Feleslegesnek érzem magam, úgy érzem feleslegesen élek…mindenki talál nálam jobbat, sosem leszek elég jó senkinek…
Miért rontom el mindig?
Kezdődikmindenelőlről: rémálmok, szorongás, sírógörcsök, hangulatingadozás, stressz, kialvatlanság, hányinger, szeretethiány, fájdalom, könnyek, reszketés, megfelelési kényszer, önbizalomhiány, gyomorgörcs…
Sosem lesz vége, igaz?
Xy:-Nem történt semmi?-kérdezte.
Me:-Csak bele szaladtam egy kis depresszióba…-mondtam.
Ébren vagyok egész éjszaka és fáj.
A gondolataimhoz kéne egy offgomb.
Nem értem az érzéseim, teljesen össze zavarodtam…
vele összevesztem, azt kell hallgatnom mit rontottam el.
őt meg kell mentem az öngyilkosságtól.
neki nem mondom, mert ő most boldog.
ő… őt nem akarom elszomorítani, hogy ilyeneken gondolkozok,
de engem ki ment meg?
Úgy érzem sose leszek képes megadni neked azt a fajta szeretetet, amit megérdemelsz.
