#távollét
Nem szabadna nézegetnem a régi írásaim a naplómban. Pedig már túl vagyok
Visszaadhatnád a szívem,
Mert veled ellentétben, nekem meg szükségem van rá.
Rajtad se valami egyszerű túllépni
Belédszerettem, mert más voltál, mint ő
És most senkit se tudok szeretni, mert ők nem te vagy.
“(…) Mondani akartam volna valami szar motivációs szöveget h miért nem jó az önpusztítás a szerelem miatt, de aztán rájöttem, hogy én is ezt csinálom, csak más formában. Te dobozonként szívod a cigit, én meg majdnem minden hétvégén részegre iszom magam, és idegenek karjaiban kötök ki. Szóval megkíméllek az üres, felületes szavaktól inkább.”
— jozanodok-a-csokodbol
Azt hittem én bántalak meg, de
Te bántottál meg engem.
Csak nem értem,
Hogyan futok bele újra meg újra ugyanolyan dolgokba. Olyanokba, amik halálra vannak ítélve, akár rajtunk kívülálló okok miatt.
Miért kellett találkoznom veled, amikor nem is itt élsz, még egy országhatár is elválaszt minket. Ennél az is jobb lenne ha… Na igen tudod.
Azt hittem nem tetszem neked, és jó ég mennyire jó lett volna. Mert egyszerűen belebolondulok most ebbe.
Mindenki le akar beszélni róla, és a mérleg nagyon de nagyon egyensúlyban van a rengeteg kontra érv ellenére is. Akkor is ha a pozitívum csak annyi, hogy hihetetlen édes barna szeme van, rettentően jó személyisége, és végtelen szeretet a szívében. És úgy gondolta ezt a szeretet rám pazarolja, aki épp azon agyal, hogy nem hagyja.
Nem akarom, hogy szeretetpazarló legyek én is.
Szeretném, hogy működjön de ez a távolság az eddiginél is gyilkosabb.
Szia kedves!
Sose gondoltam volna, hogy így leszek a másik oldalon, mert annyira akartam, hogy sikerüljön. Azt hittem már képes vagyok összejönni bárkivel is, csak azért, hogy betöltsön egy űrt, nem az ő hiányát, inkább a szeretetét.
Nagyon aranyos voltál, tényleg, és egy kis részem jól is érezte magát, a másik viszont folyamatosan kattogott, amikor elbambultam. Meg is jegyezted, de tényleg nem azért, mert unalmas voltál, hanem azért mert agyaltam ezen, rajtunk, pedig tudtam, hogy nem kéne, csak kihasználni a helyzetet és jól érezni magam. De itt volt bennem valami.
Az a 70 kilométer, ami kísért, és nem hagy békén. Mindenképpen akartam adni neked egy esélyt, mert érdekeltél, mint mondtam már, aranyos voltál. Aranyos. Ennyi.
Az a jófajta gyomorgörcsöm volt egész délelőtt mielőtt találkoztunk, aztán egyszercsak elmúlt. Nem azért, mert feloldódtam, hanem mert elmúlt az izgalom.
Már az első perc fura volt, mintha már akkor éreztem volna, hogy ez nem olyan,mint amilyennek kell lennie.
Nem volt meg AZ.
Nem volt meg a szikra, a vonzalom, az uristenveledlehetek érzés. De azt hittem csak a kezdeti izgalom, idővel jobb lesz. De nem.
Pizzáztunk, nevettünk, de csak az erőltett nevetésre futotta.
70 km - ez jár a fejemben. - gyér buszközlekedés, hétvégi talik, várakozás az érintésre, ami majd csak napok múlva érkezik.
Aranyos vagy - gondolom újra. - csak aranyos.
Néztelek, de nem azzal a vágyakozással. Féltem, nem akartam, hogy megcsókolj. Féltem, hogy nem tudnád überelni őt, akivel ugyanígy végigmentünk az egészen.
Ha vonzódnék, egy pillanatig nem féltem volna.
Teljesen más olyannal csókolózni, akihez nem vonzódsz, ha részeg vagy, mint akkor, ha józan. Így nem megy.
Pedig olyan aranyos vagy.
De 70 kilometerre laksz, borzasztó a közlekedés, és te csak aranyos vagy.
Nem tudom ennek kitenni magam mégegyszer.
Sajnálom.
Hiába ölelem ezt a plüss mackót meg a párnát amit tőled kaptam….;
Sose lesz olyan érzés mintha te feküdnél itt mellettem.
11 pm
Csak feküdtem a félhomályban veled szemben, és csodáltam az arcod. A szemedet, a szempilláid, azt a tökéletes ajkadat.
És rájöttem hogy amit érzek, az igaz szerelem.
2020. november 14.
Hová lett az az ember akibe én beleszerettem?
Tudom, hogy nem akarsz nekem ártani mégis minden mondatoddal egyre inkább összetörsz
Azt hittem megszakad a szívem ahogy fájdalmasan, de biztatóan mosolyogtál rám a lépcsőházban mielőtt elmentél
Kérlek..ments meg
Te vagy minden amire most szükségem lenne.
Táncolnék veled a novemberi esőben
Függője vagyok az illatodnak
Belefulladok a hiányodba
A közös sorozatnézésnél és borozásnál nincs jobb a világon
