#idezet

LIVE

Tulajdonképp elég szarul vagyok. Már nagyon kedvem sincs felvenni a “minden rendben” álarcom. Nem érdekel, ha észreveszik rajtam, hogy csak kínlódom. Hiányzik valami, vagy valaki az életemből. Nem tudom megnevezni, de kétségtelenül borzasztóan érzem magam.

— 2019 karácsonya

@nemszegyellem

Hiányzik

Hiányzik az az ember, aki hónapokkal, évekkel ezelőtt voltam. Aki tudott őszintén mosolyogni, akit nem fojtogatott a sírás minden 2. órában. Az, aki nem érezte úgy, hogy semmi értelme nincs annak, hogy a világon van. Aki lehetett volna olyan sok minden az életben… Már alig emlékszem, milyen is voltam.

206. Utálom, hogy szeretlek.

Utálom, hogy elalvas előtt te vagy az utolsó gondolatom és reggel az első mikor felelek. Utálom, hogy folyton ott jarkalsz az álmaimban és ott szeretsz szemtől szembe pedig nem.

Utálom, hogy semmibe veszed az erőfeszítésemet.

Utálom, hogy csak unalomuzonek használsz.

Utálom, hogy folyton elultetted bennem a remény magjait, hogy majd később rá eltipord.

Utálom ahogy rám mosolyogsz és nevetsz a vicceimen.

Utálom hogy olyan könnyen megnyilsz, hogy azt hiszem fontos vagyok neked ezért osztás meg annyi mindent velem.

Utálom, hogy csak játszol velem és ennek tudatában is ugyan úgy szeretlek.

Utálom ha meglatok egy boldog párt mindig az jut eszembe, hogy milyen lenne ha mi is ilyenek lennénk.

Utálom hogy félreérthető dolgokat mondasz.

Utálom ahogy olelsz ahogy simogatod a kezem mert neked ez csak egy játék.

A legjobban viszont azt utalom, hogy bármit csinalhatnék, de te nem visszonoznád az érzéseimet.

204. Minden szeretett elutasítottam magamtól amit adni akartak, mert nem tőled kaptam. Azért a pár morzsáért amit néha adsz ahelyett, hogy a tengernyit fogadnám mástól. Vicces nem?

loading