#te meg én
Szeretlek, és bármit megtennék, hogy olyanok legyünk mint régen…
elmentél.
köszönés nélkül itt hagytál szenvedni.
mindig itt hagysz szenvedni.
és hiányzik
hogy régen mindig
mosolyogtunk ha rám néztél
és én még mindig mosolygok néha
de már sosem azért mert te rám nézel
mi lettvelem?
mi lett azzal, hogy én?
- Legközelebb inkább ne ígérd meg, amit úgysem valósítasz meg.
- Szeretni és szeretve lenni.
Nekem csak az kell, hogy Te figyelj rám.
- Minden nap kínkeserves nélküled.
- Olyan távoli vagy, még akkor is, amikor mellettem fekszel, és nincs már hova közelebb.
Tudom, hogy nem vagyok elég.
Sokszor magadat nehezebb megértened, mint másokat.
Az egyik mindig jobban szereti a másikat.
Ha feleslegesnek érzed magad, valószínűleg az is vagy - amíg nem jön valaki, és rá nem cáfol.
A mosolyod az, ami segít felkelnem minden reggel, elaludnom minden este, kedvesnek lenni, pozitívan állni mindenhez. A mosolyod segít élni és mosolyogni.
Egyet ne feledj: az ember érzi, ha nem szeretik.
Tudod, talán az apróságok jelentik a legtöbbet. Azok, amiket te észre sem veszel, és eszedbe sem jutnának.
![loading](images/loading.gif)