#mosoly
Örülök hogy láttalak és beszéltünk
Igazából nem akarok meghalni. Rohadtul élni akarok, csak nem így ahogy most.
Mosolyogj rá, neki szebb napja lesz neked pedig nem kerül semmibe.
Ne sírj, mert vége lett!
Mosolyogj, mert megtörtént!
“Nem az számít, amit mondtak, hanem az, hogy ki mondta!”
-nevelőtanárom
Kérlek ne sírj. Minden rendben.
„Mi jöhet még? Nem nézett többé széjjel, egy rögeszmét ölelt meg akkor éjjel.”
-Miért rágod a körmöd?
-Áh, csak egy rossz szokás.- válaszoltam, de ez nem volt igaz. Én a félelem miatt rágom a körmöm. Félek, mert néha rám tör a gondolat, hogy csak úgy egy autó elé ugorjak. És félek, hogy megteszem.
Megtanultunk hazudni
A mocskot rólunk soha
Senki nem fogja lemosni
Mert az élet mostoha
S ha majd újra látni foglak
S már nem emlékszem rád
S arra, hogy milyen szépek voltak
Együtt a szám és a szád,
Akkor kérlek taníts meg újra
Hogyan kell hazudni neked
S tudom, hogy furcsa
De azt mondom jó volt veled.
Nehéz folyton megjátszani magam.
Azt, hogy jól vagyok, hogy minden rendben. Hogy nem vagyok éhes, szomjas, fáradt. Hogy szeretem az embereket. Hogy képes vagyok mindenre. Hogy tudok szeretni. Hogy őszinte a mosolyom. Hogy nem akarok sírni, és hogy nincsenek hegek a karomon. Kibaszott nehéz, ezt játszani minden egyes nap.
“Mindig a próba, mindig a bukás.. Sebaj. Kezdd újra, bukj újra. Bukj jobban.”
Vannak napok, amikor nincs erőnk feltenni az álarcot.
“Énszerintem az élet elég tűrhető, és nem kell vele az embert folyton ijesztegetni, én egész jól érzem magam az életben, ha nem is látszik rajtam.”
Janikovszky Éva-Kire ütött ez a gyerek?
Valaki.
Aki megdicsér, és bíztat, és félt és szeret.
Bárki.
Aki megért és aki gondoskodik,és aki vigyáz rám.
Néha.
Tanít, és óva int, és segít.
Akármikor.
Ott van, és ad, és kér.
Bárhogyan.
Megölel, és örül, és sír.
Valaki aki végre megért.
Mondatok amelyeket 2-3 év is kevés volt kiheverni.
Szavak amiknek nem éreztük mekkora súlya van.
Mozdulatok,amik örökre belénk égtek.
Kérdések amelyekre sose kaptunk igazi választ.
Kérdések amiket sose tehetünk fel.
Viccek, amik komolyan hangzottak.
Az a rengeteg műmosoly.
Amikor a “Mi a baj?” kérdésre bőven elég volt annyi válasz, hogy semmi.
Amikor a viccből veszekedés fajult.
Mikor nem voltunk tekintettel egymás érzéseire gondolataira.
Néha nem tiszteltük eléggé egymás barátait.
Beszólások amiket sose gondoltunk komolyan.
Könnyes szemmel belépni az osztályterembe, majd könnyes szemmel kilépni onnan.
Amikor a nem mondom el senkinek-ből, sokszor le screenelt beszélgetés lett.
A felefele nyal, lefele tapos mondás mindig igaz marad.
A sokszor felajánlott “Én majd segítek” - ből csak az maradt ami. Egy mondat.
Egy “Bocsi”-val elintézett be nem tartott ígéretek.
Magyarázatra váró tettek.
Mások és néha saját magunk kritizálása.
Ok nélküli sértegetések.
Amikor próbáltunk láthatatlanok lenni, de csak átlátszók lettünk.
Amikor három embernek is egyes számba köszönnek..
Amikor már nem kapunk második esélyt..
Furcsa, de az is tud fájni, ha valakit nem tudsz viszont szeretni. Ilyenkor szenvedsz az ő fájdalmától, de nem tehetsz ellene.
Hiányzik az ölelésed, a hangod, a mosolyod, az ajkad és bassza meg hiányzol!
Belefulladok a hiányodba
Maradék azokból,akiket szerettem
Az a sok nevetés,most csak visszhangzik a jelenben.
Hiányzik valami megfoghatatlan.
Átölelem önmagam.
Te tudod majd szeretni magad helyettem is eléggé?
Nem tudom hogyan kell egyedül lenni,mert mindig azt ígértük,hogy majd ketten.
Most pedig kevésbé szeretem magam,mint kellene,mert sosem volt egészen a te hibád.
S bármit csinálsz,gondolkodjunk napokban vagy években, itt leszel a szívemben,mert a legjobb barátságok nem érnek véget,csak azért mert fáj.
Mégis megéltük s most szétszakadtunk.
belemosolyogtam a csókodba,
és abban a pillanatban semmi más nem érdekelt,
csak te
mikor rákérdeznek, hogy mi van most velünk,
csak elmosolyodok
és azt hiszem ez mindent elárul
Még a gondolatodra is elmosolyodom :))
**Elvarázsola mosolyod**
Mennyi fiatal lélek, és mennyi fájdalommal teli mosoly
Annyira értékesek vagytok.
Mert a “csak barátok” nem néznek így egymásra.
Az a mosoly újra és újra eszembe jut.
Mennyi mindent csinálhattam volna másképp.
Tudod az… amikor kitartasz valaki mellett, tűzön-vízen át és megadnál neki mindent, mindegy, hogy az milyen áldozatokkal jár, az a szerelem.
Már a mosolya is szebbé teszi a napomat.
20/365
Meséltélnekirólam?
Meséltéltán szemeimről amik ámulatba ejtettek?
Meséltél karjaimról amik álomba ringattak?
Meséltél akarat erőmről amivel annyiszor tettem neked eleget?
Meséltél könnyeimről amiket másodpercek alatt váltott fel a legboldogabb mosoly ha fogtad két kezem?
Meséltél neki rólunk?
