#régi barát

Mindig..

Gondolatok cikáznak elmémben,

Miképp, emberek életemben.

Egyedül a magánnyal,

Ahogy, mindenki magával.

Elgondolkodán, míly rossz érzés

Mikor, nincs mástól kérdés.

Hogy, mindenki csak addig van,

Amíg a válladon sírhat.

209. Eltelt egy év mióta megfogadtul, hogy nem hagyjuk ezt a barátságot mert többet ér ennél. Tudjátok mire jöttem rá? Hogy már megint kurvara atbasztatok. Annyit de annyit turtem nektek mégis az első pillanatban otthagytatok. Semmi gond ha vannak új barataitok de én a legroszabb pillanatokban is ott voltam amikor ők nem. Remelem megérte. Mert sok mindent lehet rólam mindenki de ha veletek valami volt én mindig vallszelleseggel voltam melletettek. Dehat ugye ez nem volt kölcsönös.

Meg van az az érzés amikor inkább nem mondod mi a baj, csak lenyeled mert nem akarsz veszekedni, nem akarod elveszíteni és inkább csak tűrsz?

-Nekem is.

Elegem van már abból, hogy mindig csak akkor keresel, ha van valami bajod, de az meg téged nem érdekel, hogy velem mi van.

Szép barátság, mit ne mondjak

Szeretlek, és bármit megtennék, hogy olyanok legyünk mint régen…

Olykor azt kívánom, bárcsak rámírnának a régi barátaim.

Máskor pedig azon gondolkozom, vajon okkal nem keresnek már.