#fajdalmas
A fájdalom elkerülhetetlen, de a szenvedés már választható.
208. Mert tudod elfogtam, hogy nem lesz köztünk semmi, de attól még rohadtul fáj.
204. Minden szeretett elutasítottam magamtól amit adni akartak, mert nem tőled kaptam. Azért a pár morzsáért amit néha adsz ahelyett, hogy a tengernyit fogadnám mástól. Vicces nem?
198. Mindenkinek megvannak a maga demonjai de hogy pont oda szurjon ahol tudja, hogy a legjobban fáj…
Amikor éjszaka fekszel az ágyadon és nem tudod miért fáj…
![](https://64.media.tumblr.com/6c638771c45d44e6d929af648742ee4c/tumblr_onylcvDpsG1w9ffxpo1_500.gif)
Változás
Félek, hogy egyszer tényleg olyanná válok, mint amilyennek valójában kéne lennem az emberekkel.
Elengedés
Egyszerű volt,
legalábbis egyszerűbb mint neked,
mert olyan embert, aki annyira becsül, mint te, szinte bárhol találok,
de te még egy olyan embert mint én, sohasem fogsz.
Évek
Eltelik egy év, és annyi minden megváltozik. Más emberek, más felfogás, más érzések és minden teljesen más. Nem akarom hogy változzon, mégis változik. Ami a legjobban elszomorít, hogy nemtudok mit tenni, akármennyire is akarom.
A telefonomat nézem de pont te nem írsz úgy utálom!
Ott basszuk el, hogy előbb utóbb elvárásaink lesznek
Mérgező kapcsolatok,
Fájdalmas szerelmek,
Egész napos remegés,
Éjszakai sírógörcsök…
Vártam arra hogy megkérdezed hogy alszunk e együtt
51
A boldogság az,
amikor sokat kapunk.
A fájdalom az,
amikor ezt mind elveszik.
Én nem akarok boldog lenni többé,
mert az egyszer nagyon
fájni fog.
/Kis Ottó- Csillagszedő Márió/
Hagytalak beszélni. Mert néha tényleg csak úgy érzem, az egyetlen pillanat amikor rám figyelsz, az akkor van ha te beszélsz.
ködként eloszló szeretet
másokért,
magamért,
mindenért.
nem tudjatok ki vagyok,
de rólam elég annyit tudni,
hogy csak azért élek, mert olyan felbecsülhetetlen módon érzem azt, hogy a körülöttem lévő embereket, és mást is úgy szeretek, hogy nem tudom leírni
ez a lényeg, borzaszto az ahogyan érzem azt, hogy másokat szeretek, és azt, hogy nem érzem viszont. mert nem. és nem baj.
az érzelmek és az emberek mindig ilyenek
jönnek, mennek. ami marad
az a ptsd
úgy fogalmazott, ha elveszítene engem, kihunyna az életéből a fény
de anya, szerinted tudott valami fényes növekedni a sötétségből?
vajon akinek egész életében az volt a baja, hogy nem szólnak vissza,
meg tudja érteni azt, akinek nem volt kihez szólnia?
néhány embernek jobb ha nem adsz vissza semmit
úgy értem, semmit
és a legnehezebb feladat, hogy mi ketten ne szeressünk bele egymásba
A mi szerelmünk gyönyörű volt, mesébe illően gyönyörű. Szerettél engem és én is szerettelek téged. De nem minden mese vége happy end, a miénk sem volt az. A mi mesének lassan és fájdalmasan ért véget, sok mindent vágtunk egymás fejéhez míg végül rá jöttünk, hogy ezt már nem lehet helyrehozni, elmúlt a varázs. Aznap este zokogtam, nagyon sokat, míg végül megértettem, hogy hagyni kell el múlni. Ha a sors egymásnak teremtett minket majd újra együtt leszünk.
Butaság volt azt hinni, hogy én leszek az aki miatt megváltozól. Az igazság az, hogy én is csak egy voltam a sok lány közül, akit hülyítettél.
Az ember már csak ilyen… érzelmei nagy részét félelemmel helyettesíti.
Megvan az érzés, mikor csak fekszel a sötét szobában és felemészt a magány?
már tudom, hogy a te szavaid se érnek semmit.
22:38
Végleg elengedtelek
Xy:-Nem történt semmi?-kérdezte.
Me:-Csak bele szaladtam egy kis depresszióba…-mondtam.
![loading](images/loading.gif)