Mindig..

Gondolatok cikáznak elmémben,

Miképp, emberek életemben.

Egyedül a magánnyal,

Ahogy, mindenki magával.

Elgondolkodán, míly rossz érzés

Mikor, nincs mástól kérdés.

Hogy, mindenki csak addig van,

Amíg a válladon sírhat.

Szívem nagyot dobbant, mikor megpillantottalak.

Láttam, ahogy benned is realizálódik, hogy én vagyok az.

Szívemben az érzelmek, fejemben pedig az emlékek pörögtek.

Mindenkinek más a jó.
Másmiért és máshol.
Mert mindenhez emlék köt, mit eddig tapasztaltál.
Egy szál.
Mennyi íz, érzés és emlék.
Csak egy szál volt,
Egy év után.
Mintha semmi sem történt volna.
Mintha még mindig itt lennél.
Mintha mindent rendben tudnék.

Mintha.

Emlék minta,
Szúrós pokróc betakarva.
Le kéne dobnom.
El kéne dobnom.
Űrt tölt egy szál,
Füstje a ködbe száll.
Csend.
Hajnali 2.
Azt hiszem ideje bemennem.

ez a szomorú igazság…

Bárcsak látnád, milyen boldog vagyok, amikor RÓLAD mesélek barátnőmnek.❤️

ha meghallom azt a számot, mindig te jutsz eszembe

Mennyire szánalmas vagyok. Késő éjjel sétálok haza a telihold fényénél, és én csak arra tudok gondolni, hogy bárcsak ketten sétálnánk….

Van egy rohadt nehéz súly a mellkasomon, vállamon. Úgy érzem bármelyik pillanatban összenyomhat. Néha eszembe jut egy emlék, fel-fel villan akár egy kis fény. Az pedig az arcod, mintha azt üzenné ne adjam fel….De nem tudom képes vagyok- e rá.

Úgy gondolom összességében mindig kedveltél engem, viszont ennek ellenére nagyon jól tudom, hogy nem jelentettem neked semmit…

Talán rendben van, hogy ennyi idő elteltével is hiányzol és eszembe jutsz néha

Ha nincs, akkor is…

Szeretném, ha újból olyan lenne a kapcsolatunk, mint a legelején. Vagy talán még jobb. Nagyobb tisztelettel egymás felé.

Azért szerettem, mert nem ismertem igazán.

Mondd, mikor látjuk egymást viszont?

Látjuk egymást viszont?

nem azt mondom , hogy nem volt jó együtt. De nem is vagy a szép emlékeim között..

A könnyeid azok szavak voltak, amiket nem mondtál ki,

de mégis

valahogy utat találtak, hogy elmeséljék nekem a sebeket, amiket a lelkeden ejtettem.

Ahogy elsétált mellettem éreztem az illatát, de nem csak az orrommal, hanem az egész testemmel és minden közös emlékünkkel együtt.

Magyarházis vers

Pirkadatkor szemeim alatt karikákkal

aludnék még, de felkeltett a madárdal.

Te már 2 éve nem vagy mellettem

azonban fejedet mai napig a párnámon keresem.

Kimegyek a konyhába, főzök 1 kávét

induljon ez a nap is, csakúgy mint bárki másé.

Borús őszi délelőtt

elindulok, mielőtt a Nap lehúzza a redőnyt.

Lézengek még tétován

lefordulok aztán a szokásos házsornál

ahol épp békésen andalog 1 fiatal pár

Csillagainkban a hiba

Csillagainkban a hibát néztünk. Augustus vallomása következett abban a csodálatos amszterdami étteremben:

- Szerelmes vagyok beléd. Szerelmes vagyok beléd még akkor is ha a feledés törvényszerű…

Jó kamaszlány módjára elkezdtem vinnyogni. Imádom ezt a részt. Aztán felém fordultál.

- Mi van, ha én is szerelmes vagyok beléd?

- Az vagy? - suttogtam.

- Ki tudja. -mondtad és mielőtt még reagálhattam volna megcsókoltál.

Július

Reggel volt, július

körülvesz a béke most

Mosdóra osonok, lassan

te még alszol, visszakúszok az ágyba halkan

Átkarollak mint te tegnap este

mikor a kezed a kezemet kereste

Fordulok bal oldalamra, az ágy recseg

visszaalszok imádkozva, hogy fel ne keltselek

Karomon érzem cirógatásod

mosoly terül szét arcomon, bár te ezt nem látod

Jó reggelt - álmos a fejem

szeretném ha ilyen lenne minden reggelem

Nem jöttél el

Ez a péntek más, mint a többi,

Végre eljössz, én pedig sose foglak elfeledni.

Ha négyre jössz, én már háromkor örülök,

Ha ötre jössz, én már négykor pörgök.

Számra rúzs kerül, oda, ahol majd csókolsz,

Hajamba hullám, aminek majd behódolsz.

Nézem az órát, mint mindig, most is késel,

Pittyeg a telefonom: 20 perc, és érkezel.

Izgatottan nézek ki az ablakon,

Várom, mikor láthatom már magabiztos mosolyod.

Éjfél is elmúlt már,

De nincs más itt, mint egy szentjánosbogár.

5 éve volt ez? Alig emlékszem.

Mégis minden pénteken azon az ablakon kinézek.

Naiv fejemmel nem fogtam fel, de te nem késtél,

Te nem jöttél el.

Vártam, hogy megkeress, hogy tisztázzuk a történteket, de nem tetted. Szóval most itt hagyom minden emlékünket 2020-ban és teljesen kitöröllek az életemből. 2021 jobb lesz nekem nélküled!

Fájdalommal tölt el a búcsú. Rossz érzés, de ugyanakkor a továbblépés ígérete. Hogy aki eddig szenvedett, már nem szenved többé!
Lépj tovább! Engedd el, de szeresd. Emléke örökre veled marad!