#részegen
Utálom a reményt…Az emberekbe mégis mintha ösztönösen benne lenne az örök feltételezés, hogy majd a helyzetünk jó irányba fog változni. Aztán arcul csap a valóság, és csak még jobban fog fájni, mert becsaptuk magunkat.
Késő este a legrosszabb nekem, a legrosszabbat hozza ki belőlem…
Mennyire szánalmas vagyok. Késő éjjel sétálok haza a telihold fényénél, és én csak arra tudok gondolni, hogy bárcsak ketten sétálnánk….
Te jó ég!! Még azt is simán hallgatnám órákig ha a semmiről beszélne…
![loading](images/loading.gif)