212. Nekem csak ennyi járt. Pár rövid fejezet életed történetében. Viszont az enyémnek te vagy a címe.

188. Miért azt az embert lokjuk el magunktól akit a legközelebb akarunk tudni?

184.utalhatod magad amennyire akarod de végük aki mindig melletted lesz az te magad vagy.

183. Ha legközelebb az jut az eszedbe hogy nem vagyok elég jó hozzá akkor állj le. Ne gondolj ilyeneket. Gyönyörű vagy kívül és belül is!

179. Van egy régi japán legenda ami szerint annak az arcát viseled akit az előző életedben legjobban szerettél. Szóval ha legközelebb a tükörbe nézel gondolj erre.

Azt hittem barátok vagyunk. Közbe meg belém mártod a kést.

Utálom a reményt…Az emberekbe mégis mintha ösztönösen benne lenne az örök feltételezés, hogy majd a helyzetünk jó irányba fog változni. Aztán arcul csap a valóság, és csak még jobban fog fájni, mert becsaptuk magunkat.

Azt hiszem a viszonzatlan szerelem csapdájába estem, és ez arra késztet, hogy azt gondoljam nem vagyok elég jó. Maga a pokol a felismerés. Mintha lángok marnának szét.

BELEFÁRADTAM hogy mindig azon gondolkozok hogy vajon szerethető ember vagyok-e. Vagy olyasvalaki akit senki se szeret….

Van egy rohadt nehéz súly a mellkasomon, vállamon. Úgy érzem bármelyik pillanatban összenyomhat. Néha eszembe jut egy emlék, fel-fel villan akár egy kis fény. Az pedig az arcod, mintha azt üzenné ne adjam fel….De nem tudom képes vagyok- e rá.

Én nem tudom elhinni, hogy lehetsz ilyen jól most, hogy elmentem..

Nem mindegy, hogy velem akarsz lenni vagy csak szükséged van egy emberre aki melletted van.

Xy:-Nem történt semmi?-kérdezte.

Me:-Csak bele szaladtam egy kis depresszióba…-mondtam.

A gondolataimhoz kéne egy offgomb.

Fasznak ragaszkodok olyan emberekhez,akiknek semmit nem számítok…

Nem értem az érzéseim, teljesen össze zavarodtam…

A szorongás azért egy szemét dolog, mert nem lehet kigyógyulni belőle. Persze néha jobb, néha úgy érzed már ott sincs…aztán ismét bele mar a görcs a gyomrodba és a szívverésed is a duplájára ugrik és akkor rájössz, hogy ennek sosem lesz vége, bármennyire is akarhatja az ember. Küzdeni lehet, de nyerni nem lehet vele szemben…

Túl sok gondolat kavarog a fejemben.

Többé nem érzem, hogy a szobám az enyém lenne.

Megmondtam. Nem az a fajta vagyok akivel játszadozhatsz. Nem hitted el? Nem az én bajom.

“I’m feeling so tired

Really falling apart”

Annyira kevés időm van mostanában, és úgy bele fáradtam mindenbe.

Mindenfelé látok, csak magam elé nem…

Jól akarok lenni!

Függsz egy olyan dolog iránt, ami folyamatosan bánt téged!

Igaz?!

Már az alvás sem segít.