Sokszor mondtam már, hogy ezt nem bírom elviselni annyira fáj. Valahogy mégis túléltem…

De vajon mennyit képes elbírni a szív?

Késő este a legrosszabb nekem, a legrosszabbat hozza ki belőlem…

DARK NIGHT OF THE SOUL

Minden lélegzetvétel egyre nehezebb,

Ahogy haladok az időben előre.

Gyomrom összeszorulva rég,

Nyelni, enni sem tudok

Lassan elfogyok,

Akaratlanul is.

Hiába küzdöm

Ez már a pokol lakosztálya,

Ahonnan semmi menedék nem vár.

Minden csak egyre rosszabb.

Nincs semmi, ami vigasztal

Drogok helyett örömkocka,

Amit nem veszek be,

Mert már az sem hatna.

Tudom előre.

Mint mindent, hogy ez lesz a vége.

De nem cselekszem,

És nem akadályozom meg

Mert gyenge emberi jellem vagyok.

Azért sírni egész este mert nem akarod el veszíteni.

Szét esett az életem..