#búcsúzás
Baszki, nem gondoltam, hogy ez az utolsó hét ilyen kemény lesz.
Elválás
-Gondolj bele milyen jó lesz! Dupla karácsony, szülinap, húsvét.
-Teljes családot melyikre kapok?
búcsút mondtam:
- az összes barátságnak ami nem okoz örömöt
- a reménynek, hogy egyszer megjavulsz
- a sok toxikus pletykának
- az iskola okozta stressznek (ezen még dolgozom)
- önmagam hibáztatásának
- az anorexiámnak
- a bizonytalansàgnak
és most végre, olyan jó szabadon.
Bárhol is vagy bárkivel annyira kérlek, hogy vigyázz magadra.
12.31. 23:59-kor mondjunk búcsút a toxic embereknek akik elhagytak, a fiúnak/lánynak aki összetört minket, a fájó emlékeknek, az elmúlt barátságoknak, és lépjünk át nélkülük, boldogan az új évbe.
Fájdalommal tölt el a búcsú. Rossz érzés, de ugyanakkor a továbblépés ígérete. Hogy aki eddig szenvedett, már nem szenved többé!
Lépj tovább! Engedd el, de szeresd. Emléke örökre veled marad!
Nem az a lényeg, hogy hányszor válunk el, hanem, hogy hányszor találunk vissza.
Ezért soha ne félj búcsút inteni egy időre.
Csak ülök, egyedül. Ez nem visel meg, mindig ez van. Szeretem is így, senki se bánt, nem idegesít, nem kér olyat, amit nem akarok megtenni és ami a legfontosabb; nincs kitől el kell búcsúzni. Ez egy olyan dolog, ami soha sem ment igazán. Mindig remélem, hogy ez nem az utolsó, de igazából sosem tudhatod.
Viszont, ha nincs kitől elköszönj, nem is kell imádkozni azért, hogy még viszont lásd.
Egyedül ülök. Valaki nélkül. Kis megkönnyebbültséggel tölt ez el. Így legalább nem okozok csalódást.
De mit is ér így az életem? Valaki nélkül, Senkivel karöltve. Minden olyan üres és érzelem vesztett. Fakó, fárasztó, mit mondjak még? Így nem lehet élni! Nekem nem kell Senki! Valakit akarok! Hogy színeket hozzon, felüdülést fessen mindenhová, és virágot. Mindig azt mondom; Nem szeretem a virágot. De igazából csak Senkit nem szeretem, aki sosem hoz nekem virágot.
Valakinek a nyakába ugranék, sírva, nevetve, fájdalmas érzéssel a mellkasomban, de egyszerre könnyűvel a fejemben: Boldogan!
Nem kérek sokat, csak Valakit, hogy jöjjön. Jöjjön, jöjjön. Az sem baj, ha el kell búcsúznom tőle, a hitem segít majd, és visszajön. És szeretni fog. És lesz Valaki. Neki is én leszek a Valaki, akire ő is várt már.
Ő is utál búcsúzni. De ez így van jól, ez majd gyorsan visszahozza.
Csak jöjjön már, találjon rám!
és ha megkérdik, nekem ki voltál, csak egy szám, amit többet nem hívok már…
menni akartál, de ha egyszer még, az életed nélkülem nem lesz szép,
akkor emlékezz,
mindig ott voltam, és a hiányom senki sem pótolhatja, eltűntél és alkalmam sem volt búcsúra…
