#saját poszt

Csak szólok,attól még,hogy nem beszélünk

Szeretlek.

Csak egy utolsó ölelést adj,mielőtt elmész

Hogy érezzem az illatod.

Talán soha nem kellettem igazán

neked,csak hajnalok hajnalán

vagy néhány hűvös éjszakán

hozzám húzott a szíved

Annyi mindent elmondanék neked, ha a szívem nem ejtené csapdába minden gonmdolatom. De így csak némán ülök melletted…

Mindenkinek meg van a saját nyomora.

Ha túl zord és hideg az idő sosem felejtheted el, egyszer még eljön a tavasz.

Vajon mi a hangosabb?

Az agyam kattogása, vagy a szívem szakadása?

Idő csökkenés

A percek, másodpercé zsugorodnak. Az órák, csak percek a szemembe. Egy nap, már csak pár homályos óraként él. És ez így-így tovább… Amíg nem nyomja össze az idő az elmúlt két évemet egy hosszú, maszatos pillanattá.

Foglalkoztál velem. Érdekeltelek. Innen tudtam, hogy álom volt.

Egyszer szeretném csak látni, hogy mások szomorúak, mert elveszíthetnek.

,,Anya, hol vagy?! Anya, félek! Segíts rajtam, nincs ki megmentsen! - hallottam a kiáltásait, a kezemet a szívemre tettem, a könnyek lassacskán ellepték az arcomat. Én kicsi kincsem egyedül küzd mindennel, nem vagyok ott neki, hogy segítsem. Mondhatod azt, hogy milyen anya az ilyen, aki hagyja, hogy a gyermeke szenvedjen… Hidd el, ha tehetném kimásznék a sírból, lejönnék az égről, s átölelném szeretett kincsemet, sosem engedném el. De nem tehetem, lehetetlen. Fentről kell őt néznem, ahogy tönkremegy lelkileg, ahogy álomba sírja magát. Pedig oly boldog volt, vidámsággal, jókedvvel teli, mára már fel sem ismerné a régi énjét. Erős az én kincsem, a legerősebb, akit valaha is ismertem.”

- Egy üzenet egy anyától, akit túl korán szakítottak el a gyermekétől

Ha elmegyek

ne sírjatok, ha elmegyek,
ott voltam előttetek,
összetörve, szétesve,
és észre sem vettétek,
a szemetek előtt
mentem tönkre.

Nektek szól

kiket barátoknak neveztem olykor,
nekik szól ez a szöveg,
sírhatnékom van, ha rágondolok,
hogy mi történt.
mindig azt mondtátok, itt lesztek,
mégis egyedül megyek a legnagyobb 
csatákba, páncél, hátvéd nélkül.

Magányos utakon

egyedül járom az utamat,
nem kell társ, segítő, tanácsadó,
mindenki érdekből teszi,
ilyenek az emberek, ezért jobb
nekem magányosan.

Érdekbarátok 

menekülök előletek,
kik fontosak vagytok nekem,
de én nektek nem,
így hát ezt teszem.

Apró jelek

nem veszi észre senki
a bajt, hogy szét
vagyok esve,
s nincs mellettem senki,
ki megmenthetne.

Árnyék

mindig velem van,
mégis egyedül érzem magam,
egy árnyék nem tud megölelni,
sem meghallgatni.

… #2

a szemeim vörösek,
több könny nem jön belőlük,
kezem piros a vértől,
melyet a szívemről töröltem le.

… #1

meddig játsszuk még ezt?
sem veled, sem nélküled,
szeretlek is meg nem is,
zavaros az egész,
mintha vihar lenne.

Elmondhatatlanul szerelmes vagyok a viharokba.