#üresség
Halott
Valami mintha nem lenne többé,
Szívemet mardosta eléggé,
Nincs az többé,
Ami mutatná hogy élnél,
Kezem hideg,
Tekintetem merev,
Nem olyan mint, régen veled.
Most meg csak úgy nélküled,
Nehéz volt kimondani hogy ég veled,
Erőltetni nem kell mi, nem olyan már.
Olyanok vagyunk mint egy halott pár.
-2018.10.01.
Homokóra
Rideg, átlátszó üvegben,
Hánykolódik, de nem keres.
Hideg, megkopott, tömegben,
Csak sodródik, a sok mellett.
Szilárd, de kényelmes burok,
Elhagyni azt biztos zugot,
Konstans és gyönyörű szurok,
Minden szép, ha épp nem buzgók.
Szoros és mély a gödörbe,
Rögtön, az ég zúg fölötte,
Mostmár keres, meggyötörve,
Csak sodródik, ott örökre.
“Fázom, vagy csak az üresség az, ami ennyire hideg?”
- részlet a slamemből
“A lelkem oly kihalt, üres,
mint éjjel a tükör.”
Kosztolányi Dezső
Sohasem számító
üresen tátongó
lejárt napilap ő.
Ő, aki én vagyok.
Először kihagyott egy ütemet
- majd kettőt vert érted a szívem.
Hirtelen a semmiből annyira el tudom kezdeni utálni magam, hogy az már rendes fizikai fájdalommal jár.
Mostanában annyira tele van a fejem, hogy még gondolatoknak sincs benne hely.
menekülnék, de nincs hová mennem
sírnék, de nincs kinek sírnom
ölelnék, de nincs kit ölelnem
s szólnék, ha lenne kihez szólnom
Kurva magányos vagyok
Üresség
Érzem, hogy rengeteg érzés megszűnt létezni. Nem olyan mintha egy darabot téptek volna ki a szívemből, olyan mintha a szívemet tépték volna ki. Ahogy telik az idő egyre inkább érzem úgy hogy közel a vég.
Mikor fekszem az ágyamban és csak nézem a plafont, érzem ahogy elnyel az ágy és elsötétül minden. Csak azt mondogatom magamban, hogy végre megtörténik. Vége. Majd megtöri valami a csendet, és rájövök,hogy csak képzelődtem.
A mosoly már nem őszinte. Sokszor már sírni sem tudok. Csak sóhalytok egyet és érzem azt a felbecsülhetetlen ürességet. Az a pár érzés ami megmaradt az is mardos belülről. Mintha minden nap egyre szürkébb lenne. Talán egy nap befeketül az egész és elalszom végleg. Mintha a testem feladná a szolgálatot a lelkem miatt..
De ez már régen nem élet, csak leutánoztuk a létezést,
hogy érezzük mint mások, de ettől kaptunk mérgezést.
A féltékenység mindig egy következmény. Sosem egy tulajdonság.
Mégis oly bűnösnek érzem magam miatta…
Olyan mintha a csend kiáltana, a sötétség körül ölel, fojtogat.
Nem számít mi történik, csak egyetlen dolog biztos szamámomra, a magány.
-És hogyan tovább?
-Nem tudom. Valami biztos lesz. Mindig van.
Kifogytam a szavakból.
Kifogytam a könnyekből.
Kifogytam az érzésekből.
Kifogytam mindenből.
-üres vagyok.
A kávé maga olyan mint az aktus,
az ízek, a színek, az érzetek,
ahogy utoljára vétkeztem veled.
Keserű, mint csókod íze a számban,
s utána olyan feketeség maradt,
mint mikor belőlem kihúztad magad.
Forró, felhevíti testem
ahogy duzzadt ajkaimhoz ér,
gyorsabban lüktet kitágult ereimben a vér.
Pupillám is egyre tágabb
ahogy dübörögnek véremben az indulatok,
agyam is élénkül, ahogy pörögnek benne a gondolatok.
S az első korttyal
talán újra megégegetem magam,
ahogy mohón magamba szívom, egyre pörög agyam.
Aztán lassan megszokom
a hőt, az ízt, a meleget,
szívem felveszi a ritmust, a lülktető ütemet.
S ahogy az első korty keserűsége
mélyen a torokomba mar,
én hátadat marom tűhegyes karmokkal.
És ahogy lassan szokom
egyre édesebb, lágyabb,
bejutnak testembe a régen kívánt vágyak.
S a koffein bennem
mint tomboló hormonok,
amíg ezt kortyolom, addig veled vagyok.
Nem tudom, hogy túlságosan tele van vagy teljesen üres a lelkem.
… egyszeriben teljesen üresnek éreztem magam.
Teljesen üresnek, mintha egy elem és lélek nélküli robot lennék.
Mintha minden meghalt volna bennem.
Végre meghalt volna.
- Folyton feszült vagyok, és ilyenkor könnyen ingerelhető.
- Ideges vagyok , mert könnyen felbaszták az agyam ami a feszültségből fakad.
- Szomorú vagyok, nem nagyon tud semmi jókedvre deríteni rajtad kívül
- Üresnek érzem magam, hiányolom a szereteted , így szeretet hiányos leszek amitől üresnek érzem magam.
- Figyelmetlen, folyton a telefont bámulom azt várva , hogy írj. Ezért nem figyelek a környezetemre ami konfliktusokhoz vezet másokkal.
- Zárkózott és csendes, melletted könnyebben meg tudok nyílni.
,,A magányosság olyan érzelmi állapot, melyben a személy erőteljes üresség és kirekesztettségi érzést tapasztal.“
—Wikipedia
