#szeretve lenni
Évekig keressük a boldogságot,majd meghalunk.
Te piros voltál,és tetszettem neked,mert én voltam a kék.
Halsey
212. Nekem csak ennyi járt. Pár rövid fejezet életed történetében. Viszont az enyémnek te vagy a címe.
Fordítva
Hogyan szerethetném magamat, ha még te sem szeretsz igazán?
“Csak egyszer légy ebben az életben jó gyerek!
Ne használd ki azt, hogy én tényleg szerettelek!”
-Elefánt: Sokáig vártalak
Felnőttünk egymáshoz <3
Rózsaszín köd
Az elején, amikor a rózsaszín köd leszállt reánk,
Tudtam, hogy eltűnhet, de nem tudtam miért és mikor.
Nem is gondoltam rá, hiszen, ha benne vagyunk miért is gondolnék arra, hogy mi lesz, ha nem lesz már többé.
Ahogy telt az idő, a rózsaszín köd játszadozni kezdett.
Egyszer teljesen eltűnt, aztán újult erővel szakadt ránk, olyan volt, mint a viharos nyár.
Próbáltam lennt tartani, folyton magunk köré képzeltem, de feladta a játszadozást.
Egyszercsak halványulni kezdett körülöttünk és nem hagyta abba.
Az erős rózsaszín most aligha baby pink-ben pompázik.
Nem tudom már lennt tartani úgy érzem, száll fel, miközben mi lennt maradtunk.
A rózsaszín ködünket, felváltotta a fehér, sűrű, átláthatatlan köd, amit nem mi irányítunk,
Ő minket, bármit is szeretnénk nem tudjuk már befolyásolni.
Elmúlik sajnos a mi varázsunk is, akárhogy is kapálózunk.
Amilyen lassan megy fel, olyan gyorsan zuhan. Az életem.
“de nem tagadom mostanában sodródom az árral”
És mindezen keresztül mentünk azért, hogy újra idegenek legyünk.
Mert amikor ketten vagyunk, megszűnik körülöttünk a világ, csak MI vagyunk.
A legjobb az egészben, hogy tényleg érzem, hogyszeret.
“Nem az számít, amit mondtak, hanem az, hogy ki mondta!”
-nevelőtanárom
Az a felhőtlen gyermek kacaj amit kihozol belőlem.
Köszönöm a mai felejthetetlen napot, amikor végre teljesen önmagam lehettem és felszabadulhattam.
2020. május 23.
Szólhattál volna…
- hogy ezért vagy ilyen szűkszavú,
- hogy ezért keresel ritkábban,
- hogy ezért kamuzol apróságokban…
Ne félts! Oly sokszor nem kellettem már… megtanultam kezelni, ha elhagynak.
Nem kell megértened a negatív érzéseim. Csak fogadd el, hogy vannak és próbálj mellettem állni az ellenük folytatott harcomban.
Belefáradtam a próbálkozásba. Elegem van abból, hogy mindig csak nekem fontos, mindig csak én teperjek. Végeztem. Aki menni akar, azt el fogom engedni egy szemrebbenés nélkül. Mert már nem érdekel többé.
S most mondhatnátok, hogy önzően gondolkozom. Hogy egy kapcsolat mindig két emberen áll. De itt mindig én vagyok, akinek fontosabb a másik. Nekik, mintha mindegy lenne. Mert valójában mindegy is. Csak akkor vagyok jó, ha épp unatkoznak vagy nincs más a képben.
Magamnak ennél többet érek. És nem érdekel, ha egyedül is maradok, legyen az családtag, barát, szerelem.
Mert inkább vagyok egyedül, magányosan, minthogy valaki b) terve legyek.
Mindenki azt mondta:
Lépj; ott nem lehetsz boldog!
Akkor még nem láttam…
most, így 3 év után visszatekintve már látom; amit akkor éreztem nem volt igazi boldogság.
Nagyon egyszerű a földbe tiporni valakinek az önbizalmát. Egyszerű de kurvára szemét dolog.
