Sohasem fogod tudni megtalálni önmagad, ha elveszel valaki másban

Az baj, hogy rohadtul nem értek most semmit?

Tudod mi a legundorítóbb dolog a világon?

Elhitetni valakivel, hogy szereted, aztán mikor beléd szeret, közlöd, hogy Ő semmit sem jelentett neked. Csak szórakoztál vele.

- te is ezt csináltad. B

Úgy látszik nekem csak a magány jutott, bár már egész jól összeszoktunk.

Nagyon egyszerű a földbe tiporni valakinek az önbizalmát. Egyszerű de kurvára szemét dolog.

Kérlek ne sírj. Minden rendben.

„Mi jöhet még? Nem nézett többé széjjel, egy rögeszmét ölelt meg akkor éjjel.”

-Miért rágod a körmöd?

-Áh, csak egy rossz szokás.- válaszoltam, de ez nem volt igaz. Én a félelem miatt rágom a körmöm. Félek, mert néha rám tör a gondolat, hogy csak úgy egy autó elé ugorjak. És félek, hogy megteszem.

Megtanultunk hazudni

A mocskot rólunk soha

Senki nem fogja lemosni

Mert az élet mostoha

S ha majd újra látni foglak

S már nem emlékszem rád

S arra, hogy milyen szépek voltak

Együtt a szám és a szád,

Akkor kérlek taníts meg újra

Hogyan kell hazudni neked

S tudom, hogy furcsa

De azt mondom jó volt veled.

Nehéz folyton megjátszani magam.

Azt, hogy jól vagyok, hogy minden rendben. Hogy nem vagyok éhes, szomjas, fáradt. Hogy szeretem az embereket. Hogy képes vagyok mindenre. Hogy tudok szeretni. Hogy őszinte a mosolyom. Hogy nem akarok sírni, és hogy nincsenek hegek a karomon. Kibaszott nehéz, ezt játszani minden egyes nap.

“Mindig a próba, mindig a bukás.. Sebaj. Kezdd újra, bukj újra. Bukj jobban.”

Én nem olyan gyerek vagyok amilyennek elképzeltek. Sőt, talán nem is hasonlítok arra a valakire, akit a szüleim megálmodtak amikor megszülettem.

Vannak napok, amikor nincs erőnk feltenni az álarcot.

“Énszerintem az élet elég tűrhető, és nem kell vele az embert folyton ijesztegetni, én egész jól érzem magam az életben, ha nem is látszik rajtam.”

Janikovszky Éva-Kire ütött ez a gyerek?

Valaki.

Aki megdicsér, és bíztat, és félt és szeret.

Bárki.

Aki megért és aki gondoskodik,és aki vigyáz rám.

Néha.

Tanít, és óva int, és segít.

Akármikor.

Ott van, és ad, és kér.

Bárhogyan.

Megölel, és örül, és sír.

Valaki aki végre megért.

Mondatok amelyeket 2-3 év is kevés volt kiheverni.

Szavak amiknek nem éreztük mekkora súlya van.

Mozdulatok,amik örökre belénk égtek.

Kérdések amelyekre sose kaptunk igazi választ.

Kérdések amiket sose tehetünk fel.

Viccek, amik komolyan hangzottak.

Az a rengeteg műmosoly.

Amikor a “Mi a baj?” kérdésre bőven elég volt annyi válasz, hogy semmi.

Amikor a viccből veszekedés fajult.

Mikor nem voltunk tekintettel egymás érzéseire gondolataira.

Néha nem tiszteltük eléggé egymás barátait.

Beszólások amiket sose gondoltunk komolyan.

Könnyes szemmel belépni az osztályterembe, majd könnyes szemmel kilépni onnan.

Amikor a nem mondom el senkinek-ből, sokszor le screenelt beszélgetés lett.

A felefele nyal, lefele tapos mondás mindig igaz marad.

A sokszor felajánlott “Én majd segítek” - ből csak az maradt ami. Egy mondat.

Egy “Bocsi”-val elintézett be nem tartott ígéretek.

Magyarázatra váró tettek.

Mások és néha saját magunk kritizálása.

Ok nélküli sértegetések.

Amikor próbáltunk láthatatlanok lenni, de csak átlátszók lettünk.

Amikor három embernek is egyes számba köszönnek..

Amikor már nem kapunk második esélyt..

Furcsa, de az is tud fájni, ha valakit nem tudsz viszont szeretni. Ilyenkor szenvedsz az ő fájdalmától, de nem tehetsz ellene.

Senkihez sem kötődtem még ennyire…

Egyre biztosabb vagyok abban, hogy tényleg elveszítem…

-Szörnyű érzés

Mindegy mit teszel, mindig megfogok bocsátani, mert rohadtul szeretlek…

18.03.25.️