#cigizés
Amikor rá gyújtok mindig eszembe jut ,hogy most bárcsak itt lennél és kivennéd a számbol a rohadt cigit és megcsókolnál..
Beszívtam a fájdalmam, majd elfogadtam és kifújtam….
Kérlek ne sírj. Minden rendben.
Gyülölöm a karácsonyt. És minden más egyéb ünnepet, amit a családom társaságában kell töltsek.
„Mi jöhet még? Nem nézett többé széjjel, egy rögeszmét ölelt meg akkor éjjel.”
-Miért rágod a körmöd?
-Áh, csak egy rossz szokás.- válaszoltam, de ez nem volt igaz. Én a félelem miatt rágom a körmöm. Félek, mert néha rám tör a gondolat, hogy csak úgy egy autó elé ugorjak. És félek, hogy megteszem.
Megtanultunk hazudni
A mocskot rólunk soha
Senki nem fogja lemosni
Mert az élet mostoha
S ha majd újra látni foglak
S már nem emlékszem rád
S arra, hogy milyen szépek voltak
Együtt a szám és a szád,
Akkor kérlek taníts meg újra
Hogyan kell hazudni neked
S tudom, hogy furcsa
De azt mondom jó volt veled.
Nehéz folyton megjátszani magam.
Azt, hogy jól vagyok, hogy minden rendben. Hogy nem vagyok éhes, szomjas, fáradt. Hogy szeretem az embereket. Hogy képes vagyok mindenre. Hogy tudok szeretni. Hogy őszinte a mosolyom. Hogy nem akarok sírni, és hogy nincsenek hegek a karomon. Kibaszott nehéz, ezt játszani minden egyes nap.
Én nem olyan gyerek vagyok amilyennek elképzeltek. Sőt, talán nem is hasonlítok arra a valakire, akit a szüleim megálmodtak amikor megszülettem.
Vannak napok, amikor nincs erőnk feltenni az álarcot.
“Énszerintem az élet elég tűrhető, és nem kell vele az embert folyton ijesztegetni, én egész jól érzem magam az életben, ha nem is látszik rajtam.”
Janikovszky Éva-Kire ütött ez a gyerek?
Mondatok amelyeket 2-3 év is kevés volt kiheverni.
Szavak amiknek nem éreztük mekkora súlya van.
Mozdulatok,amik örökre belénk égtek.
Kérdések amelyekre sose kaptunk igazi választ.
Kérdések amiket sose tehetünk fel.
Viccek, amik komolyan hangzottak.
Az a rengeteg műmosoly.
Amikor a “Mi a baj?” kérdésre bőven elég volt annyi válasz, hogy semmi.
Amikor a viccből veszekedés fajult.
Mikor nem voltunk tekintettel egymás érzéseire gondolataira.
Néha nem tiszteltük eléggé egymás barátait.
Beszólások amiket sose gondoltunk komolyan.
Könnyes szemmel belépni az osztályterembe, majd könnyes szemmel kilépni onnan.
Amikor a nem mondom el senkinek-ből, sokszor le screenelt beszélgetés lett.
A felefele nyal, lefele tapos mondás mindig igaz marad.
A sokszor felajánlott “Én majd segítek” - ből csak az maradt ami. Egy mondat.
Egy “Bocsi”-val elintézett be nem tartott ígéretek.
Magyarázatra váró tettek.
Mások és néha saját magunk kritizálása.
Ok nélküli sértegetések.
Amikor próbáltunk láthatatlanok lenni, de csak átlátszók lettünk.
Amikor három embernek is egyes számba köszönnek..
Amikor már nem kapunk második esélyt..
Furcsa, de az is tud fájni, ha valakit nem tudsz viszont szeretni. Ilyenkor szenvedsz az ő fájdalmától, de nem tehetsz ellene.
Szeretem amikor csak puszilgat… Az olyan bensőséges.
Mondjuk amikor jól szájjon csókol, az se olyan külsőséges.
Mert ha kell nekem valami úgyis megkapom
Ennek sírás lesz a vége
A valósággal az a gáz, hogy nincsen hozzá háttérzene, kérdés hogy átérzed-e.
Akkezdet Phiai-Mivel játszol
barátság extrákkal- ezzel csak az a baj, hogy az extrák közé, nem tartoznak érzelmek.
Mindannyian egy játékot játszunk, amiben állhatunk nyerésre vagy vesztésre, de sose nyerhetünk, hiszen még soha senki nem élte túl a halált.
Vicces, hogy van akivel szeretkezni, de nincs akit szeretni.
Abban a percben reménykedni kezdtem, ahogy belenéztem a szemedbe, és ez percről percre fokozódott bennem.
Lehet, hogy utólag visszagondolva, nehézkes érzés kapja el a mellkasom, és minden végtagom zsibbadni kezd, ahogy rád gondolok, de nem bántam meg.
Ezt az érzést, már nem pótolhatja semmi, és nem is akarom, hogy pótolja, mert mindvégig tudtam, hogy ez kell.
Xilit íze járja át a szám, és szinte érzem az ajkad az ajkamon, ahogy édesen elmosolyodsz, de nem tudom mit látok a szemedben biztosat, vagy bizonytalant?
És azokon estéken mikor nem tudod senkivel megbeszélni a problémáid akkor jössz rá hogy mennyire is magányos vagy.
Egymás szájába fújni a füstöt.
Néha mikor cigizés közbe kifújom a füstöt, olyan érzésem van mintha a lelkem fújnám ki.