#fontos
Magadra gondolj
Pont annyira értelek, mint a kémiát
tehát semmennyire
Fogalmad sincsen, mennyit jelent az, hogy válaszolsz az üzeneteimre
napról napra egyre jobban beléd szeretek…
Tudod mi a legundorítóbb dolog a világon?
Elhitetni valakivel, hogy szereted, aztán mikor beléd szeret, közlöd, hogy Ő semmit sem jelentett neked. Csak szórakoztál vele.
- te is ezt csináltad. B
200. Többet érek annál mint, hogy újra szeretetért könyörögjek valakinek.
Annyira jó lenne néha kiszakadni az életemből.
Sajnálom, hogy nem vagyok tökéletes. Hogy nem felelek meg az elvárásaidnak, de mikor szükséged lesz rám és nem leszek, jusson eszedbe hogy szükség eset nélkül nem voltam elég jó.
Néha kell az, hogy érezhessük egy pillanatra azt, hogy fontosak vagyunk.
Nem látok mást, csak őt.
Az emberek szeretik elhitetni velem, hogy fontos vagyok nekik.
Az emberek szeretik elhitetni velem, hogy fontos vagyok nekik.
-Túlságosan leköt, hogy mindenkinek beadd ezt a szarságot, hogy azt higyjék kemény vagy, és leszarod az egészet, pedig a valójában annyira izgat, hogy el se tudod viselni az életet…
Ma már tárgytalan, ami tegnap még fontos volt.
Nagyon egyszerű a földbe tiporni valakinek az önbizalmát. Egyszerű de kurvára szemét dolog.
„Mi jöhet még? Nem nézett többé széjjel, egy rögeszmét ölelt meg akkor éjjel.”
-Miért rágod a körmöd?
-Áh, csak egy rossz szokás.- válaszoltam, de ez nem volt igaz. Én a félelem miatt rágom a körmöm. Félek, mert néha rám tör a gondolat, hogy csak úgy egy autó elé ugorjak. És félek, hogy megteszem.
Megtanultunk hazudni
A mocskot rólunk soha
Senki nem fogja lemosni
Mert az élet mostoha
S ha majd újra látni foglak
S már nem emlékszem rád
S arra, hogy milyen szépek voltak
Együtt a szám és a szád,
Akkor kérlek taníts meg újra
Hogyan kell hazudni neked
S tudom, hogy furcsa
De azt mondom jó volt veled.
Nehéz folyton megjátszani magam.
Azt, hogy jól vagyok, hogy minden rendben. Hogy nem vagyok éhes, szomjas, fáradt. Hogy szeretem az embereket. Hogy képes vagyok mindenre. Hogy tudok szeretni. Hogy őszinte a mosolyom. Hogy nem akarok sírni, és hogy nincsenek hegek a karomon. Kibaszott nehéz, ezt játszani minden egyes nap.
“Mindig a próba, mindig a bukás.. Sebaj. Kezdd újra, bukj újra. Bukj jobban.”
Én nem olyan gyerek vagyok amilyennek elképzeltek. Sőt, talán nem is hasonlítok arra a valakire, akit a szüleim megálmodtak amikor megszülettem.
