#saját érzés
A rabod lettem, de én nem akarok menekülni..
-utolso–lelegzetvetel
Megsemmisíthetetlen az az érzés amit egymás iránt érzünk
-utolso–lelegzetvetel
Ha a világ elsötétülne az én szerelmem irántad akkor is világítana
-utolso–lelegzetvetel
Ekkora baj ha valaki boldog szeretne lenni?
-utolso–lelegzetvetel
Gyűlölöm azokat a napokat amikor boldog voltam mert a rosszak mellett semmit sem érnek
-utolso–lelegzetvetel
Kiscsillag, nyugodtan nevezhetsz engem bunkónak, de mélyen legbelül úgyis tudod jól, hogy igazam van.
Szívem szerint rád írnék, hogy mi van veled, de teljesen felesleges, mert úgyis leszarod.☺️ Látom hogy elérhető vagy/voltál, de még arra sem méltatsz, hogy megnézd mit küldtem.☺️
Karjaid között megtaláltam az otthonom, amiről már évek óta álmodoztam
Nem azért sírok,mert hiányzik…hanem,mert fáj amit velem tett, fáj,hogy végig csak hazudott a szemembe. Tönkre tett lelkileg és neki ez csak játék volt… Nem érzi azt amit én és nem tudja, hogy én mennyire szerettem annak ellenére,hogy úgy bánt velem,mint egy ronggyal sokszor. Nem tudok már miatta bízni, hiába próbálok… Csak egyre nehezebb. És kibaszottul fáj.
Vajon később minden jobb lesz?… Meg fogsz változni és végre mindennél jobban fogsz szeretni? Vagy csak megint hitegetem magam?
2:09
Remélem téged is úgy kihasználnak, mint ahogy te engem…
12:09
Neked köszönhetem azt, aki vagyok
20/365
Meséltélnekirólam?
Meséltéltán szemeimről amik ámulatba ejtettek?
Meséltél karjaimról amik álomba ringattak?
Meséltél akarat erőmről amivel annyiszor tettem neked eleget?
Meséltél könnyeimről amiket másodpercek alatt váltott fel a legboldogabb mosoly ha fogtad két kezem?
Meséltél neki rólunk?
19/365
Lehazudtad nekem mindencsillagot,
Lehazudtad rólam az összes ruhadarabot
Majdhazugságot ültettél szívembe
Igaznak tűnő szikrázóan kék iriszeiddel.
15/365
Hazudnék ha azt mondanám élvezem ahogy szenvedsz,
De különösebben semmi érzést nem vált ki belőlem, hogy lejebb csúsztál mint valaha.
Haldokolsz és feladtad, én látom; ők sosem fogják.
Ideje lenne végreőszintének lenned legalább a nővéreddel.
14/365
Mennyirevéletlen,hogy ugyanakkor vagyunk ugyan ott?
Mennyire fura, hogy engem kérdezgetnek mi van veled.
Nem szégyelled magad, hogy mindenkitől rólam kérdezel de egyetlen egyszer sem tudsz a szemembe nézni?
Szánalmas, gerinctelen és embertelenvagy./?
13/365
Kötéltáncot folytatsz idegeimen,
Csak szólok: senki nem kap el ha zuhansz.
12/365
Hallom ahogy hozzám beszélsz,
Szavaid eljutnak tudatomba,
Még sem értem egyetlen szavad sem.
11/365
Sosemismertél.
Hatudtadvolnaki vagyok,
Most nem szenvednél kínok közt.
10/365
Mennyországot teremtettél számomra.
Játszottál velem, azt hitted törékeny angyal vagyok.
Most pedig a saját poklodban rohadsz.
Nekem a te poklod a mennyország.
9/365
Néha azt hiszem túl vagyok rajtad.
Aztán küldesz egy képet amivel éket vernek gondolataim fejembe.
Te pedig láncot versz kezeimre
Emlékeinkláncát.
8/365
Paradoxon életet élsz.
A szabályaim tettekszabaddá.
7/365
Bőrödbe vésve viseled emlékeimet,
Mindenporcikádat átjárta édes fájdalmam.
Remélem érzed még hideg ujjaim siklását emlékeink tinta vonalain.
