#szomor idzetek
A földnek sajnos egyetlen döntő részlete elég, hogy az egész föld kibírhatatlan legyen.
Ismeretlenből ismerős
Ismerősből barát
Barátból legjobb barát
Legjobb barátból társ
Társból szerelem
Szerelemből családtag
Családtagból élettárs
Élettársból lélektárs.
Gyűlölöm azokat a napokat amikor boldog voltam mert a rosszak mellett semmit sem érnek
-utolso–lelegzetvetel
Rájöttem hogy soha sem fog senki viszont szeretni
- utolso–lelegzetvetel
Miért jó az embereknek mindig fájdalmat okozni?
-utolso–lelegzetvetel
Ez van…
Ilyen az élet,
minden mulandó.
“Ne aggódj miattam… Nem, én nem leszek öngyilkos”
Csak egy vágás… Hazudtam magamnak is
Bárcsak tudnám mit érzel, amikor meglátsz:
- Örülsz, hogy nincs tovább vagy
- Te is ugyanúgy hiányolod a beszélgetéseinket
Az a baj, hogy túl sokat gondolok rá és minden csak Ő-rá emlékeztet.
Így nehéz felejteni…
Még mindig fáj, csak senki sem tud róla
Legbelül már rég meghaltam, de am jól vagyok.
Lehet, hogy beszélek mással mert pótolni próbállak de sosem adom fel a reményt.
- Az utolsó pillanatig várni fogok rád. A halálos ágyamon utoljára még elmondok egy imát, hogy lépj be az ajtón, fogd meg a kezem és nyugtass meg, hogy nem lesz semmi baj, mert erre van szükségem: a hangodra és az érintésedre.
Mikor még szerettél
Kemény idők jártak felettünk.
Vihar, vihar után csapdosta,
már így is megtört lelkünk.
Könnyeit hullatta a Hold minden éjjel,
Míg az Ördög jött felfele, egy szekéren.
Elbujtunk az Ördögelől,
Elbujtunk a fények elől.
Vártuk a sötétben tán a szebb jövőt.
Nem szabadott lássák, szerelmünk tisztaságát
A szemem csillogását, az ajkad csókosságát..
Eljött? Még nem.
Eljön? Nagyon remélem.
De tudom, én érzem, hogy vágysz rám minden éjjel…
S talán majd a jövő télen,
Hátha meghalunk kéz a kézben.
-igenpontaz