Idő csökkenés

A percek, másodpercé zsugorodnak. Az órák, csak percek a szemembe. Egy nap, már csak pár homályos óraként él. És ez így-így tovább… Amíg nem nyomja össze az idő az elmúlt két évemet egy hosszú, maszatos pillanattá.

Próbáltam megérteni az embereket,

Hogy miért ilyen szomorúak.

Onnantól lettem igazán boldog.

Rájöttem hogyan láthatom a színeket.

“Mine. The language of love is like that, possessive. That should be the first warning that it’s not going to encourage anyone’s betterment”

Holly Black

S: You were supposed to be different

D: I used to be. It got me nowhere

Mindenki azt hajtogatja, hogy bejövök neked, sőt még én is elhiszem a szívem mélyén. Mégsem merem megtenni az első lépést. A szívem szakadna meg, ha kiderülne, hogy csak játszol velem.

Még, hogy én vagyok a döntésképtelen. Döntsd már el, hogy akarsz-e szerepelni az életemben, vagy nem!

egyetlenegy pillanat

mégis megváltoztatott mindent

még mindig azon a pillanaton gondolkozom…

Egyike vagy az életem legnehezebb pillanatainak.

nem azt mondom , hogy nem volt jó együtt. De nem is vagy a szép emlékeim között..

Tudom hogyha harcolok értünk az lehet hogy még taszítobb lesz, de nem tudlak nem szeretni…

Van az a szörnyű pillanat, amikor már a süti sem segít a hangulatodon.

026.

Csak mi ketten, egymás karjaiban. Én pedig semmi másra se tudok gondolni, csak arra hogy sosem akarlak elengedni, és soha ne érjen véget ez a pillanat.

020.

Fáradtan pislogva lopva rád néztem

Halkan suttogva szereteted kértem

S mondtad bármit megtennél értem

És én sajnos mégis ellenkezőjét érzem

A külön töltött időt türelmetlenül mértem

A hiányod okozta magánytól féltem

Kéz a kézben fekszünk egymás karjaiban, néma csendben és hallgatjuk ahogy a másiknak ver a szíve és levegőt vesz. Közben pedig azt érzem hogy soha se fogok tudni embert úgy szeretni mint téged.