#ongyilkossag
Nem mertem már boldog lenni…
Már sosem leszek jól…
Most már csak egy történet vagy, amit akkor mesélek el az embereknek, ha szóba kerül a fájdalom.
Remélem egyszer megtalálom azt az embert aki megvéd mindentől főleg attól a sötétségtől és fájdalomtól ami bennem lakozik…
Kedvesszámomra halott apukám
Köszönöm,hogy tönkre tetted az életemet.
Üdvözlettel
Számodra nem létezőlányod
20 nap, és nem leszek itt. Hidd el, egy ember hamarabb eltűnik nyom nélkül, mint gondolnád.
A fájdalom sosem szűnik meg, csak a tárgya átalakul.
Most már csak egy történet vagy, amit akkor mesélek el az embereknek, ha szóba kerül a fájdalom.
A szívem mintha csak egy céltáblaként szolgálna minden embernek. Frissen megélezett nyilak: hazugságok, manipuláció, elhanyagolás.
Mindennek a része vagyok, aminek valaha a része voltam.
Számomra van valami megnyugtató abban, hogyha felismerem, hogy valakivel szimplán nem illünk össze. Nincs harag. Nem az én hibám. Nem a te hibád. Ez van.
Hiszel a szerelem vége utáni életben?
Még sosem éreztem magam annyira egyedül.
Letenném a tollat. Beleuntam a keserű érzésekről való írásba. Lehet már a saját szívdobogásomra is ráuntam.
Ez az érzés lebénítja az egész testem. Nem tudok mozogni. Nem kapok levegőt. Megfolyt lassan…
Ő egy nárcisztikus idióta vagy csak egy lelkileg sebzett tinédzser?
Lehet én csak arra születtem, hogy egyik embertől a másik karjaiba fussak kétségbeesetten szeretetért könyörögni…
Haldoklom, napról-napra rohadok belül
Undorito vagyok
Depressziós vagyok
