#felelem
Nem attól félek, hogy egyedül maradok, hanem attól, hogy sohasem fog valaki viszontszeretni.
Senkit sem érdekel hogy vagy. Mindenki csak önmagával van elfoglalva.
Nem mertem már boldog lenni…
Nem tudom miért de úgy érzem hogy akármikor elveszithetem és ez megrémít
hiányod érzete is csak egy szakasz,
mint amit egy búvár víz alatt tölt, majd feljön venni egy mély levegőt
vagy nem
Értelmet adtál az életemnek, de nekünk nem tudtál.
A boldogságnál nem az a probléma, hogy ne lenne ott mindenhol.
De te mered e érezni még bárhol.
ezek most érzések?
hát eléggé félek, szóval biztos azok
- Jézusom, miért utálsz ennyire iskolába járni?- kérdezte és a hangjából sütött, hogy elege van belőlem.
- Igazából nem utálok, hanem félek bemenni az iskolába.- javítottam ki csendesen, mire döbbent futott át az arcán. - Hülye helyzet nem?- kérdeztem keserű mosolyra húzva a számat és otthagytam a buszmegállóban állva.
Az ember már csak ilyen… érzelmei nagy részét félelemmel helyettesíti.
Te is elhagysz majd úgy mint eddig mindenki?
“Mindig attól féltél, hogy egyedül maradok, nem lesz családom, mert túl vad vagyok, nem lesz egy társ az életemben, mert, ahogy te mondtad, túl kevés férfi bírja majd el igazi természetemet. De én nem ettől félek. Nem attól, hogy nem lesz senki, aki szeret. Az nem lehet… Inkább attól tartok, hogy egy nap felébredek, és rájövök leéltem egy életet magányosan, emberek mellett, csak létezve, belehasonulva egy elképzelésbe. Az rémiszt meg, hogy egy nap majd azt érzem, nem jól voltam szeretve. Nem úgy, ahogy nekem az valóban kell. Az ijeszt meg, hogy egy nap majd azt érzem, hogy hiába szerettem, mert számomra rossz helyen tettem, ott ahol belesemmisültem. Tudom, hogy ismered az érzést. Láttam a szemedben.”
the word of Ildiko
Lehet egyszerre két emberhez vonzódni?
Csak vágyom arra, hogy valaki végre magamért szeressen, megértse a mélypontjaim és végigsegítsen rajtuk. Lágyan csókoljon és ne követelőzően. Csak félek közel engedni magamhoz bárkit, aki potenciális lehetne, mert félek, hogy aki eleinte ilyen majd átver. Mindig átver.
