#saját szöveg
Nem azért sírok,mert hiányzik…hanem,mert fáj amit velem tett, fáj,hogy végig csak hazudott a szemembe. Tönkre tett lelkileg és neki ez csak játék volt… Nem érzi azt amit én és nem tudja, hogy én mennyire szerettem annak ellenére,hogy úgy bánt velem,mint egy ronggyal sokszor. Nem tudok már miatta bízni, hiába próbálok… Csak egyre nehezebb. És kibaszottul fáj.
Vajon később minden jobb lesz?… Meg fogsz változni és végre mindennél jobban fogsz szeretni? Vagy csak megint hitegetem magam?
Van az a pillanat amikor szembesülsz azzal, hogy mindent elbasztál. És nincs második esély, hogy rendbe hozd. Csak az az egy volt. De elbasztad.
Amikor be sem lépsz aztán, de már összecsúszol és sírsz. Sírsz ahogy csak tudsz, taknyod, nyálad folyik. Némán ordítasz, mert egy hang nem jön a torkodon, hisz majd’ megfulladsz. Téped a hajad. Eleged van. Elegem van.
Vele akarok aludni.
Mellette akarok ébredni.
Át akarom ölelni.
Hozzá szeretnék bújni.
Csókolni akarom örökké.
Szeretni fogom örökké…még akkoris ha Ő engem nem.
23:57
Csak érints meg…
Kiskoromban mindig azt hittem, hogy minden jó lesz. Azt gondoltam, hogy majd beteljesítem az álmaimat, vágyaimat…
Rá kellett jönnöm, hogy ez nem ilyen egyszerű, mert az élet mindig keresztbe tesz…
Megtanultam, hogy nem érdemes álmokat kergetni, mert úgy sem válnak valóra…
Sosem leszek olyan, mint amilyennek elképzeltek a szüleim születésem előtt…
Sosem leszek elég mások számára…
Mindig csak egy gyerekkori álmot fogok kergetni…
Csak azt szeretném, hogy büszke legyél rám, Apa…
14/365
Mennyirevéletlen,hogy ugyanakkor vagyunk ugyan ott?
Mennyire fura, hogy engem kérdezgetnek mi van veled.
Nem szégyelled magad, hogy mindenkitől rólam kérdezel de egyetlen egyszer sem tudsz a szemembe nézni?
Szánalmas, gerinctelen és embertelenvagy./?
7/365
Bőrödbe vésve viseled emlékeimet,
Mindenporcikádat átjárta édes fájdalmam.
Remélem érzed még hideg ujjaim siklását emlékeink tinta vonalain.
Miért hazudják azt, hogy itt lesznek mellettem akármi is van, mikor az első adandó alkalommal eltűnnek?
Jobb lenne
Mennyivel egyszerűbb lenne, ha mernék beszélni a problémáimról másoknak. Minden másabb lenne, ha mernék segítséget kérni.
Este tíz óra volt. Elköszöntem mindenkitől, jóéjszakát, fáradt vagyok és egyéb kifogások kíséretében. De nem, nem voltam álmos, nem is aludtam. Már vagy 4 napja 3 óránál többet.
Éjfél volt. Szokásos éjjeli kívánságomat suttogtam magamban. Téged.
délután 4 óra. Ma sem írtál tegnap sem írtál, sosem írsz már.
Megvan az az érzés amikor pattanásos a bőröd, smink, melltartó nélkül vagy, zsíros a hajad, otthoni cuccba és kontyba vagy? Szépnek látod magad?
Miért nem?
Miért nem érzed így magad nőiesnek?
A crussodnak miért nem küldesz így egy képet hogy “mai mood” ?
NE az instagramnak, facebooknak és a társadalomnak akarj megfelelni.
Csakis MAGADNAK!
Én szeretlek csajszi!!!!!!
Bármi is lesz köztünk
Hálás vagyok
Mert szilveszter éjjel
A te csókjaid melegítették fel a lelkem.
#saját
Keserédes érzés veled álmodni, majd felébredni egyedül.
Félek
Félek tőled. Nagyon félek. Rá kellett döbbennem, hogy még senki nem érintett meg ennyire mint te. Nem tudom kifejezni szavakkal, de mikor meglátlak, egyszerűen csak oda akarok menni hozzád és a karjaidba bújni. Úgy érzem életemben először akkor érnék haza igazán.
1, 2, 3, 4
szerelmes lettem
megint