Úgy éreztem, hogy muszáj megtennem.

Megtettem..

Aztán rögtön meg is bántam..

Igazából megnyugtató a tudat, hogy vannak még nálam is hülyébbek

Olyan szar vagyok, hogy hülyeségek miatt is képes vagyok szomorú lenni. Nem fontos az egész, nem ezen nyer vagy bukik valami, de akkor is rosszul esik…

Csókolj már meg, ne csak bámulj.

Attól, hogy lesz egy kapcsolatod ne felejtsd el a legjobb barátaidat!

Miért ábrándozok ilyen szép pillanatokról?

Hisz tudom, hogy úgyse lesz valóság…mégis reménykedem

Akkora egy idióta vagyok :))