#önutálat
Hiányzik
Hiányzik az az ember, aki hónapokkal, évekkel ezelőtt voltam. Aki tudott őszintén mosolyogni, akit nem fojtogatott a sírás minden 2. órában. Az, aki nem érezte úgy, hogy semmi értelme nincs annak, hogy a világon van. Aki lehetett volna olyan sok minden az életben… Már alig emlékszem, milyen is voltam.
Néha magam sem értem, hogy miért teszem, amit teszek - mégsem bírom abbahagyni.
Annyira el tudom terelni a figyelmem arról, hogy milyen elégedetlen vagyok az életemmel, hogy amikor hirtelen valami figyelmeztetés nélkül emlékeztet rá, teljesen összetörök.
Hirtelen a semmiből annyira el tudom kezdeni utálni magam, hogy az már rendes fizikai fájdalommal jár.
miért vagy olyan utálatos velem
sír a testem
mert nem úgy nézel ki mint ők
felelem neki
rupi kaur
Önmagunk elvesztése a legijesztőbb. Úgy értem, kinézetileg semmit sem változtam, de belül már árnyéka vagyok önmagamnak…. Borzasztó, mert tudom, hogy változtatni kellene mégis inkább hullok szét jobban.
@sotetsegben-a-visszhang
Nem beszélek róla, mert tudom, hogy úgysem tudom visszacsinálni… De mégis úgy hiányzol.
@sotetsegben-a-visszhang
Van, hogy nem tudok lélegezni. Nem kapok levegőt. Mintha minden egyes elfojtott, kicsinek tűnő problémám összefogna egyes pillanatokban ellenem és tudatalatt úgy döntenének, hogy eltesznek lábalól. Gyűlölöm ezt az érzést. Mert ilyenkor jövök rá mennyire gyenge vagyok.
@sotetsegben-a-visszhang
Vajon a sorsom az állandó kudarcom?
@sotetsegben-a-visszhang
Erősnek tartanak, mert emberek előtt nem sírok és úgy teszek, mintha semmi sem fájna. De valójában, itthon, egyedül valahogy mindig sikerül összetörnöm a magánytól.
@sotetsegben-a-visszhang
Mindegy hányszor mondom, hogy nem hiányzik mellőlem egy ember aki szeretne, valahogy a tudatalattim nagyon is jól tudja mekkora hazugság ez. Igenis hiányzik, hogy valaki szeressen és éreztesse velem, hogy érek is valamit.
@sotetsegben-a-visszhang
Milyen érdekes a világ… Tehetsz ezernyi jó dolgot és okozhatsz örömöt többször a másiknak, de ha egyszer hibázol a sok jót hirtelen mindenki elfelejti.
@sotetsegben-a-visszhang
Én vagyok az, aki magát folyamatosan erősnek mutatja, holott igazából az erős közelében sem vagyok. Napról napra esek szét, egyre jobban megy tönkre minden körülöttem… De tartom magam, mert valahogy belém lett kódolva, hogy nem láthatják mennyire rosszul is vagyok igazából.
Bár kaphatnék veled még pár percet. Önző kérés, de annyira jó lenne.
… Ugyanakkor, tisztában vagyok vele, hogy ez már soha sem fog teljesülni.
@sotetsegben-a-visszhang
Azt hiszed ismersz holott igazából, azt se tudod ki vagyok. Nem látod, hogy szenvedek. Nem látod, hogy mennyit sírok. Mennyire nehéz magamat összeszedni. Nem érzed a fájdalmat, amit érzek. Nem tudod mennyire szeretnék jobb és jobban lenni. Nem tudsz igazából semmit, mert egy idegen vagy.
Ez az igazság. Soha, senkit, de tényleg senkit nem érdekel a másik. Mert ilyen az ember. Hiába mutatja mennyire jószívű, nagylelkű, kedves… Mindig előjön az igazi énje és felszínre tör az önzőség.
@sotetsegben-a-visszhang
Nem engedek többé soha közel senkit magamhoz. Legutóbb is az taszított a mélybe, aki előtte kihúzott onnan.
Néztem a régi képeket és azt hiszem hirtelen tudatosult bennem, hogy mennyire igaz is az a mondás, hogy mindig lehet rosszabb. Sose volt minden rendben velem, de még így is hiányzik az a lány, aki tavaly előtt voltam.
Nem számít semmi. Se én, se ő, se mi. A vége úgyis mindig ugyanaz. Magam maradok, egyedül leszek és valahogy mindig magamtól kell erőre kapnom.
S E H O V A
Tagja vagyok egy csapatnak, akik olyan jól elbeszélgetnek, nevetgélnek, elvannak. Én csak úgy vagyok. Irigykedem rájuk. Hányszor jártam már így. Azt hittem tartozok valahova. De valójában? Nem illek én sehova.
Bámulatos, hogy egyetlen szó, vagy cselekedet mennyire a mélybe tud küldeni.
Rossz ember vagyok, ezért van az a sok bűnhődés.
Mások elvesztése fáj, de vesztetted már el önmagad? Csak mert az egyenesen borzasztó.
Ahogy telik az idő, egyre inkább jobban és jobban hullok szét és ami a legijesztőbb, hogy egyre nehezebb rendbe jönnöm.
