Mindig mindentől úgy félek.

Az élettől, hogy felnövök.

Au Revoir

A tenger haragosan csapkodja sötét szikláknak,

végtelen kék vizét.

Felcsattanak a szeszélyes hullámok,

szárnyalni vágynak,

de csak zuhannak lefelé,

én is beléd.

Rejtett örvények kavarognak a mélyben,

nem láttam időben a figyelmeztetést.

Merengve nézlek,

s rádió szól a háttérben:

“Most szerettelek utoljára.”

Rám emeled a tekintetedet.

Elgondolkodom,hogy mindig ilyen

vihar színe volt a szemeidnek vagy

csak én képzeltem másmilyennek?

Napsugarainktól forró még a légkör,

de régen kihűlt már a lelkem.

Elmosódott minden bennem,

a rádió pedig egyre csak mondja:

“Szeretnélek még,ha lehetne…”

Minden esemény

elkerülhetetlen,

ha az élet sorsszerű.

Téged kell szeretnem,

de mindig

reménytelenül.

Még most is megtennék bármit azért,hogy boldog legyél.

Virágmag

Egyszer csak elmentél,

Megmondták hogy vissza jössz még.

Egy hónap nélküled,

“Hát akkor ég veled!”

S, tudtam mikor elengedem,

-Ez történt télen,-

Akkor kezdünk el újra beszélni szépen,

Megint elvarázsolt a szemed mint, régen,

Kettőnk közötti kapcsolat, mint a különleges virágmag,

Mindig kihajt s, habár néha megfagy de, sosem el nem hervad.

~2018.04.05.

az érzelmek és az emberek mindig ilyenek

jönnek, mennek. ami marad

az a ptsd

És látod?! Tied lett ismét az utolsó szó..

Mindig a tiéd volt.. Neked ez volt a legfontosabb..

nem kell nekem, hogy éjfél, szülinap vagy karácsony legyen, kívánlak én anélkül is

Ő az, aki bármi rosszban

valami jót is talál;

nélküle nehezebb volna

az élet - és könnyebb a halál

Első évforduló❤️‍

Bízol az emberekben? Soha többet. Nevetek velük, de nem bízom bennük

Rendben lesz az életem, ő jó anyám ezt megígérhetem Neked

Isten előtt letérdelek, ember előtt soha

Nem is az, hogy hiányzol…de jó lenne veled leülni egy asztalhoz, rendelni egy italt, és beszélgetni az életünkről. Az sem baj, ha már másé vagy. Csak legalább látnálak. Legalább egy rövid időre is, de újra az életemben lennél

Engem nem a szavaim, a múltam tesz erőssé

Mikor tudod hogy hiába vársz rá, de azért vársz, mert “hátha”

Úgy kérlek húzz magadhoz szoríts erősen

Nembaj most bőrig ázhatunk az esőben

Egyedül, egyedül

Úgysem megy már tovább

Úgy mint egy lábnyom ottmarad a homokban

Egyedül sírtam érted én titokban

Egyedül, egyedül

Nem bírom már…

Nevetek, szeretek vagy sírok. Bármit teszek is, ha veled tehetem, soha nem akarok máshol lenni

Vannak örökre belénk égő pillanatok. Nekem ilyen, amikor először megláttam Őt

A legnehezebb dolog szeretni valakit, hagyni, hogy hibázzon, és ennek ellenére tovább szeretni Őt

Kiröhögöm azokat, akik megcsodálnak

A szerelmet nem könnyű eltitkolni. Rejtegetheted, de úgyis látszani fog, ha nem is szólsz, a szemed elárul

Kiakasztó, vágod? Hogy 12 évesen már a faszt szopjátok. Ribancok vagytok, ez a szakszó rátok

Szürkébb az ég is, mikor nem gondolok Rád

Látod, baby dolgozik a karma, mer’ az Isten tudja, látja, hallja

Hozzám nem kell kedvesnek lenned. Nekem bőven elég, ha egyenes vagy

Beszéljünk a semmiről, mit bánom én? Mindegy miről, csak beszéljünk

0:00

És én ismét Téged kívánlak…

Minden horrornál félelmetesebb a gondolat, hogy elveszítelek.