#utalom hogy szeretlek
206. Utálom, hogy szeretlek.
Utálom, hogy elalvas előtt te vagy az utolsó gondolatom és reggel az első mikor felelek. Utálom, hogy folyton ott jarkalsz az álmaimban és ott szeretsz szemtől szembe pedig nem.
Utálom, hogy semmibe veszed az erőfeszítésemet.
Utálom, hogy csak unalomuzonek használsz.
Utálom, hogy folyton elultetted bennem a remény magjait, hogy majd később rá eltipord.
Utálom ahogy rám mosolyogsz és nevetsz a vicceimen.
Utálom hogy olyan könnyen megnyilsz, hogy azt hiszem fontos vagyok neked ezért osztás meg annyi mindent velem.
Utálom, hogy csak játszol velem és ennek tudatában is ugyan úgy szeretlek.
Utálom ha meglatok egy boldog párt mindig az jut eszembe, hogy milyen lenne ha mi is ilyenek lennénk.
Utálom hogy félreérthető dolgokat mondasz.
Utálom ahogy olelsz ahogy simogatod a kezem mert neked ez csak egy játék.
A legjobban viszont azt utalom, hogy bármit csinalhatnék, de te nem visszonoznád az érzéseimet.
203.Mondd szerettél már úgy valakit, hogy nem szabadott volna?
195. Utalom hogy idővel mindenki elhagy. Utalom ezt az egész helyzetet. Utalom azt hogy mindig minden a legszarabbul alakul. Utalom hogy nincs kire támaszkodni a nehéz időkben mert egy idő mindenki ott hagy a legszarabb időszakában. Utalom magamat is mégis nap mint nap kamu mosollyal az arcomon előadom hogy minden rendben. Mert ha valaki túl erősen megkopogtatja az üveget félek tőle hogy szettorik és onnan nem állok fel.
Nem birom tovább.
Nem akarunk meghalni, de élni sem akarunk.
Te engem vesztettél el én pedig önmagamat
-utolso–lelegzetvetel
Kölcsönösen utáljuk egymást én és a mai nap
És te kurvara hagytál elsétálni…
Miután felállsz a padlóról teljesen új ember leszel. De ez rendben van, hiszen a korábbi éned nem volt képes a túlélésre…
Nem tudom, hogy néz ki a pokol, de éreztem, hogy az állapotom közel volt hozzá.
akarom őt, de túl is akarok lépni rajta,
és egyik sem történik meg
