MIÉRT VAN BARATNŐJE? :)

Amikor kicsi voltam úgy tekintettem a drogosokra, mint valami alsóbbrendű fajra.

Mára már ez az érzés változott.

Az lett belőlem akit régen lenéztem.

Gyülölöm a karácsonyt. És minden más egyéb ünnepet, amit a családom társaságában kell töltsek.

Gyűlöllek, amiért akkor azt tetted velem.

Próbállak elfelejteni, de közben azt várom, hogy mikor jössz vissza.

Anya és Apa

Nagyon sajnálom, hogy ilyen gyereketek született, mint én aki már a születésétől fogva gondot okoz nektek. Tudom, hogy nem szeretettétek volna, hogy megszülessek, hogy létezzek. Sajnálom, hogy mindig gondot okozok, hogy miattam ment tönkre a kapcsolatotok, hogy miattam tudtátok meg milyen utálni valakit mielőtt még a világra jött. Sajnálom, hogy nem olyannak születtem, mint amilyennek akartatok, lehettem volna sokkal szebb, okosabb, tökéletesebb ember, aki nem ilyen gyenge lelkileg, aki nem sír minden apróságon, akinek nincsen ennyi betegsége, akire büszkék lehettek, mert olyan, amilyet megérdemeltek… Sajnálom, hogy csak én lettem…

Xy:-Nem történt semmi?-kérdezte.

Me:-Csak bele szaladtam egy kis depresszióba…-mondtam.

Fasznak ragaszkodok olyan emberekhez,akiknek semmit nem számítok…

Hiperérzékeny

Mostanában a legkisebb dolog miatt is szomorú leszek, vagy rám jön a szorongás. Elég egy rossz szó, mondat, vagy történés, és én már ki is borultam. Pedig látszólag semmi sem történt.

Egy senkinek érzem magam…

195. Utalom hogy idővel mindenki elhagy. Utalom ezt az egész helyzetet. Utalom azt hogy mindig minden a legszarabbul alakul. Utalom hogy nincs kire támaszkodni a nehéz időkben mert egy idő mindenki ott hagy a legszarabb időszakában. Utalom magamat is mégis nap mint nap kamu mosollyal az arcomon előadom hogy minden rendben. Mert ha valaki túl erősen megkopogtatja az üveget félek tőle hogy szettorik és onnan nem állok fel.