#gondoltam

LIVE

206. Utálom, hogy szeretlek.

Utálom, hogy elalvas előtt te vagy az utolsó gondolatom és reggel az első mikor felelek. Utálom, hogy folyton ott jarkalsz az álmaimban és ott szeretsz szemtől szembe pedig nem.

Utálom, hogy semmibe veszed az erőfeszítésemet.

Utálom, hogy csak unalomuzonek használsz.

Utálom, hogy folyton elultetted bennem a remény magjait, hogy majd később rá eltipord.

Utálom ahogy rám mosolyogsz és nevetsz a vicceimen.

Utálom hogy olyan könnyen megnyilsz, hogy azt hiszem fontos vagyok neked ezért osztás meg annyi mindent velem.

Utálom, hogy csak játszol velem és ennek tudatában is ugyan úgy szeretlek.

Utálom ha meglatok egy boldog párt mindig az jut eszembe, hogy milyen lenne ha mi is ilyenek lennénk.

Utálom hogy félreérthető dolgokat mondasz.

Utálom ahogy olelsz ahogy simogatod a kezem mert neked ez csak egy játék.

A legjobban viszont azt utalom, hogy bármit csinalhatnék, de te nem visszonoznád az érzéseimet.

196. Azt hittem hogy te leszel az a valaki akiért reggelente kinyitom a szemem és éjjel mielőtt álom jön rá az utolsó gondoltam. De nyugi már rajottem mekkorát tevedtem hogy te is csak arra mész mint a többi.

195. Utalom hogy idővel mindenki elhagy. Utalom ezt az egész helyzetet. Utalom azt hogy mindig minden a legszarabbul alakul. Utalom hogy nincs kire támaszkodni a nehéz időkben mert egy idő mindenki ott hagy a legszarabb időszakában. Utalom magamat is mégis nap mint nap kamu mosollyal az arcomon előadom hogy minden rendben. Mert ha valaki túl erősen megkopogtatja az üveget félek tőle hogy szettorik és onnan nem állok fel.

loading