#kétségbeesés
Ez a mondat azért létezik,
mert nem tudom elmagyarázni
azt az űrt,amit bennem okoztál.
még azt a kibaszott jogsit se fogom tudni megszerezni annyira nyomorék vagyok
Aztán már csak annyira fájt, hogy lemerültem a víz alá és hallgattam, hogy a zajok tompák. Hallotam a szívverésem. Még mindig küzd, még mindig bír. És csak kétségbeesve reméltem, hogy valami csoda folytán a víz majd elmossa rólam azt a rengeteg sok fájdalmat és problémát.
hányszor, mondd,
még hányszor
hagyod magadnak,
hogy újra és újra
elhitesse veled,
hogy nem élhetsz
nélküle?
— igeis élhetsz.
Nem tudom, hogy túlságosan tele van vagy teljesen üres a lelkem.
025.
Elveszett lelkek kétségbeesetten kiáltva,
Kérik vissza halandó testüket a világra.
Nem akarnak elveszni, nem akarnak elmúlni,
Félnek, hogy falevélként fognak elhullni.
Mulandó életüket nem akarják elhagyni,
A végtelen sötétségben, a semmi közepén fognak meghalni.
Már nem sok van hátra, ez a vég, vagy akár egy új kezdet?
Rémisztő az elmúlás gondolata, már nincsenek kik szeretnek.
Kiskorunkban elképzeljük milyen lesz ha elkezdünk felnőni, mindig azt hittem hogy jó lesz, valahogy a szerelmet vártam a legjobban, azt az első nagy igazi szerelmet, azt hiszem szép lesz és tökéletes. A maga módján teljesült is, viszont nem teljesen úgy lett mint vártam mivel az érzéseim viszonzatlanok.
