#lelkifájdalom
menekülnék, de nincs hová mennem
Sohasem számító
üresen tátongó
lejárt napilap ő.
Ő, aki én vagyok.
Annyira el tudom terelni a figyelmem arról, hogy milyen elégedetlen vagyok az életemmel, hogy amikor hirtelen valami figyelmeztetés nélkül emlékeztet rá, teljesen összetörök.
“ Mert szeretni könnyű.
Találni valakit, akit szerethetsz a nehéz.”
menekülnék, de nincs hová mennem
sírnék, de nincs kinek sírnom
ölelnék, de nincs kit ölelnem
s szólnék, ha lenne kihez szólnom
Elegem van abból, hogy én vagyok mindenki lelkiszemetese, de akkor, amikor nekem lenne szükségem valakire akkor senki sincs itt nekem. Vagy ha ha esetleg van valaki akkor az elintéz annyival, hogy “az szar”. Nekem is vannak gondjaim és arra mindenki baszik, de én mindig legyek ott mindenkinek és segítsek neki megoldani a problémáit, miközben a sajátjaim alig tudom. Bassza meg az összes ilyen.
Ha nincs önbizalmad , úgy érzed mindenki jobb nálad, az emberek semmibe vesznek…Annál nincsen szarabb..
Könnyű valakinek fájdalmat okozni, de az a valaki örökre magán fogja hordani azt a heget.
Hogy szakad meg egy szív?
Egy gondolat…
Majd egy nagy nyilalás a mellkasba…
Ami lemegy gyomorszájba és egy gomboccá alakul…
És ebből az egészből csak egy nagy sóhaj hallatszik.
Amint ennek vége kezdődik elölről!
Mégegyszer belegondolsz, még egy nyilalás majd egy görcs.
Ráncolod a szemöldököd és csak nézel magad elé.
És sohaj.
Senki nem tudja mi forog le benned.
Egyedül te.
És csak próbálod túl tenni magad rajta.
El tudom képzelni milyen erősnek látszom kívülről, de ők nem, hogy mennyire össze vagyok törve legbelül…
Megbeszéltük.
Azóta szarsz rám.
“nem teszel semmit”
mindig ezt mondják
állandóan hajtogatják
és már nem bírok bent, itt
köztetek lenni.
szeretlek, mert összekötnek a gyökereink,
de ha tovább tervezitek tépkedni, vagdosni,
porrá zúzni,
az összes nedvet kipréselni
a szirmaimból,
azt állítani, hogy nem cselekszem
a végén kicselezem
minden apró, gonoszságból
fakadó szeretetnek álcázott
kegyetlen játékotok,
és az összes köztünk
feszülő és rothadó gyökeret
kettétöröm.
by wattpad - livviesafangirl
(animi renigma)
