#kevés vagyok
212. Nekem csak ennyi járt. Pár rövid fejezet életed történetében. Viszont az enyémnek te vagy a címe.
Túl sok vagyok, néha meg túl kevés. De soha sem elég.
Sosem lesz elég a szeretetem.
Láthatjuk egymást akárhányszor, adhatok neked bármennyi puszit, csókot, ölelést, mondhatok neked száz meg száz viccet, adhatom neked a testemet ezredjére is, szervezhetek neked programokat, még meg is szakadhatnék, de
Neked
sosem. leszek. elég.
Szerettelek téged, de neked ez is kevés volt
Mert a “csak barátok” nem néznek így egymásra.
Mondtam néha olyan dolgokat amit soha nem kellett volna mondanom.
Minél jobban szeretsz valakit, annál jobban fog fájni..
ha majd egy nap hiányozni kezdek, emlékezz, hogy te nem akartad hogy maradjak..
Az ember már csak ilyen… érzelmei nagy részét félelemmel helyettesíti.
Megvan az érzés, mikor csak fekszel a sötét szobában és felemészt a magány?
Ha neked így jó, ne várd el, hogy erőlködjek.
2:24
A szavaid visszhangoznak a fejembe.
Hazudtál amikor azt mondtad hogy szeretsz engem
De nekem ez belefér…
Csak egy ölelésre lenne szükségem. Tőled.
miért is gondoltam, hogy majd most minden más lesz?
Fekszem az ágyamban, és próbálom elfelejteni, de mindent amit mondtál zúg a fejemben.
Vajon komolyan gondoltad amiket utoljára mondtál?
A rosszabbnál rosszabb döntéseim juttatak ide.
Olyan kevésnek érzem magam…
Miért maradna velem bárki is, ha van más választása…?
